Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Gyógyítási próbálkozások - A rubin

Azonban a fejedelem leírása pontosan visszaadja kor orvosságos köveiről tudottakat. Miként e kő gyógyító tulajdonságai között valóban ott leledzik - ahogy azt a fejedelem is írta és tudta - a szemre való gyógyító hatás, melyet a „Haszna a lazulkőnek" cím alatt a Kecskeméti W. Péter ötvöskönyvében a következőképpen olvashatunk: „Mikor igen szépen megtörik és megmossák, hogy semmi ízt hozzá ne vonnyon, igen dicsjérik sár ellen, mert a fele sárt, mind hitván nedvességet alól takarít ki az emberből; ha az gyermeknek az nyakába kötik, igen jó, mert écczakai rettegéstül megoltalmazza az gyermeket; szemnek is igen hasznos, az mely asszonyi állat fél az idétlen gyermekiül, kösse az nyakába magának; igen dícsírik arra is, de mikor az szülésnek ideje eljű, kivegye onnét, mert nehezen szül miatta."

386 Ezen a ponton érkeztünk el - a Bocskai által írt levélben is hőn áhított - gyógyító rubinhoz, amelynek kétféle változatát kell elkülönítenünk ahhoz, hogy különbséget tudjunk tenni, milyen orvosságos követ is kívánt a fejedelem. A kérdéses mbinról a korabeli szakma azt tartotta, hogy a rubin a drágakövek csoportjának a feje, melyet a karbunkulusok osztályába soroltak. Több alfaját határozták meg: 1. karbunkulus, 2. rubin, 3. balagius, és 4. - ként gránát. 387 Nézzük, miként fogalmaz erről a kőről Kecskeméti W. Péter Ötvöskönyve: „Anno 1656. mensis vero Juny 4. Die. ... RUBINT. AZ másik neme az karbunkulusnak: rubint. Az rubint ollyan veres karbunkulus és ennek is mintha égne az színe, és az sötétben is, azki igaz rubint megtalálod az ő maga világosságáról, de azért alább való az karbunkulusnál, mert ennek nem olyan haragos tündöklése vagyon, avvagy tündöklő fényessége, mint az karbunkulusnak, hanem zik arany szikrákkal, de Plinius és Dioscorides azt írják, hogy az igaz cianeus az indiai tengerben terem, hihető is penyig, mert az cianeus kő igen ritka, igen szép sima és vékony szabású kő arany színű csépekkel vagy szikrákkal fénlik; némely kék jaspisnak mondgya, de külömböz az kék jaspistul, mert cianeus nem világos, és majd ollyan színű szabású, mint az jóféle türkes: ollyan fejér kék; de az jáspis világos kevéssé, osztán zöldebb is, némely csillagkőnek is hijja, azért hogy az fényen mint az csillag úgy csillagzik; az lazulkő penyig égszínű kék, de nem világos, hanem setét, és az képírók az festékbe égszínű kéket festenek vele." Lásd: BALLAGI Aladár 1884. 276. p. BALLAGI Aladár 1884. 276. p. Lásd: BALLAGI Aladár 1884. 264. p.