Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
Gyógyítási próbálkozások - A rubin
engedelmesb és szelídebb az színe, de azért szép ez is; az színe az rubininak valamentül szebb bársony színű annál szebb." 388 Bocskai kincseinek összeírásából tudjuk, hogy több olyan ékszerrel, ezzel együtt több drágakővel is bírt, melyek között megtalálható a rubin is. 389 Miért kellett a fejedelemnek még egy újabb rubin, ha már birtokában volt többnek is? Levelében nem egy átlagos, hanem egy különleges ún. „termés rubint" keresett! A feltett kérdés megválaszolásához először magát a fogalmat kell tisztáznunk, ugyanis ebben a korban kétféle „követ" különböztettek meg: a termés, és a csinált követ.™ A fejedelem - saját kincseinek összeírásakor - többféle rubinról tud, nemcsak nagyságára, alakjára, de fajtájára is utal. Többek között - felesége - Hagymási Katalin hagyatékából származó ékszer kapcsán tesz említést az ún. török és termés rubiniról. m De mire is kellett a fejedelemnek ez a termés rubin, ami „mennél jobbnak és szebbnek, öregbnek" kellett lennie? Nem szóltunk még a rubin gyógyító hatásába vetett hitről, arról, hogy milyen tulajdonságokkal is ruházták fel ezt a drágakövet. A rubinokat a Mars köveiként kezelték és így legyőzhetetlenségét és tisztító erőt tulajdonítottak nekik, így viselőiket is ugyanezen tulajdonságokkal látták felruházva lenni. Feltesszük, de ugyanakkor megválaszolatlanul is hagyjuk a kérdést: Vajon nem azért kerestették-e a fentebb már többször említett termés rubint a fejedelmet körülvevő orvosok mellett - ahogy maga Bocskai foBALLAGI Aladár 1884. 265. p. Lásd: SZABÓ Károly 1878. 146-153. p. Kecskeméti Ötvöskönyve a következő „Mint kell megismernyi az termés követ az csinált kő tűi? - kérdésre adott válaszában adja meg a legfontosabb ismérveket: „Nap világon kell megnéznyi az világos követ, mert homályos időn nem annyéra mutattya meg magát. Az nehézséget kell elsőben is megnéznyi, mert az termés kő mindenkor nehezebb az metallomokban csinált kőnél; annak utána állását, és az színén való simaságot, az pallérozását az kőnek. Az csinált követ penyig arról ismerd meg, hogy igen apró hójagocskák avvagy buborikok vannak benne, hajói megnézed mint egy tő hegy, még nagyobb is némelyben ..." Bővebben lásd: BALLAGI Aladár 1884. 264. p. Albertus Magnus 1518-ban megjelent ásványokról szóló művében is említi ezen Termés köveket, amelyek emberi segítség nélkül alakultak ki, s mint mondja ezen kövek titokzatos hatalommal vannak felruházva. SELIGMANN, Kurt 1987. 136. p. „Veres barsonira czinalva vagion eott eoregh arani Boglár kiben vagion valami fekethe kew foglalva meliben arani vagion be silliestve es kazdagon Teorkes es Termes Rubintokkal megh rakva, kibeol sokatt ki veottek Hagimassi Miklóssal való oztozatkor ..."Lásd: SZABÓ Károly 1878. 150. p.
