Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Gyógyítási próbálkozások - A rubin

Egy, későbbi levelében a fejedelem megsürgeti ezen rubin keresését, de arról már nincs tudomásunk, hogy azt meg is kapta volna.

365 A fentebbi levélből egyértelműen kiderül, a nevezetes rubin alkalmazási módja mellett az is, hogy a levélben nem akármilyen rubinról esett szó, hanem ún. „termés rubiniról", amit nem ékesség gyanánt, hanem a feltételezett nyavalya gyógyítása végett kellett volna hordania a fejedelemnek. Az európai alkimisták a középkorban bizonyos köveknek gyógyhatást tulajdonította. Megjegyzendő, hogy nem minden előzmény nélkül, hiszen a gyógyító kövek hite a mágián alapult, melynek gyökereit a kaldeus hagyományoktól fogva átvettek mind az egyiptomiak, mind a perzsák, mind a görögök. E kövek gyógyító erejébe vetett hitet a későbbiekben a zsidók is átvették, majd az arabok közvetítésével a középkor keresztényei sorába is eljutott. A keresztény tanítások látszatra ugyan elutasítottak minden mágiát, de annak gyakorlását az egyház köpönyege alatt mégis többen művelték. Ilyen személy volt Albertus Magnus (1193-1280) is, akit 1932-ben az egyház szentté avatott, bár mágikus tevékenységéről ekkor nem tettek említést. Pedig Albertus Magnus értekezéseiben sok utalás található a mágikus tudományok művelésére. Mint azt Trithemius abbé (1460-1516) mondotta a „szentek legszentebbjéről" Albertus Magnusról: „Mert a rossznak nem az ismerete, hanem a gyakorlása gonosz".

366 Joggal feltehetnék a kérdést: Miért is említődik ezen egyházi személy munkássága a Bocskai által keresett rubin során? A válasz meglehetősen egyszerűen hangzik, azért mert Albertus Magnus munkássága képezte a későbbi századok orvosainak, sőt ötvöseinek tudásbeli alapját is. Albertus vetette fel, hogy a köveknek rejtett tulajdonságai vannak. Ez az ismeret bekerült a hazai tudományos emberek gyakorlatába is. Az ilyen köveknek gyógyító hatást tulajdonítottak, melyeket nálunk orvosságos köveknek

3,61 neveztek, s ezen kövek - a családok körében - nemzedékről-nemzedékre öröklődtek. Erről több vagyon-, hozomány-, vagy éppen hagyatéki jegyzetben találunk bizonyosságot. 368 Bocskai István kincseinek összeírása során több ilyen kőről is említést tesz. Hogy maga Bocskai is hitt e kövek Lásd: MOLNÁR Béla 1942. 9. p. Albertus Magnus tevékenységéhez lásd: SELIGMANN, Kurt 1987. 134-138. p. Ezen elnevezés a pharmakolithos szószerinti fordítása. Az ún. ősmagyar emlékek tekintetében lásd még: THALY Kálmán 1886. 1-9. p.