Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Gyógyítási próbálkozások - A rubin

telenség jellemző tünete! ... A máj és vesebajok valóban járhatnak vizenyővel, de annak elhelyeződése más, mint a Bocskainál észlelt lábszárvizenyő."

362 Ugyanakkor Rimai János Illésházyhoz írt levelében a következőket mondja: „Hogy peniglen mérget adtak neki, már bizonyos jelét látjuk. Mert a köldökén alól és oldalul az hasán s vékonyán jobbkéz felől kolbász szabású hólyagocskákban kiütötte magát. Az elszáradott, s fonnyadott testet pedig úgy eldagasztotta, hogy meg kell kéntelen az éccaka is szakadni."

363 Ennyit a korabeli leírásokból óhajtó távlati kórmeghatározás megbízhatóságáról! GYÓGYÍTÁSI PRÓBÁLKOZÁSOK A RUBIN Annál inkább érdeklődésre tarthat számot - már a néphagyomány szempontjából is - az a bizonyos gyógyító kő, melyet Bocskai biztosan sohasem tudott betegségének okára, és annak gyógyítására alkalmaztak volna. Említést tettünk már Bocskai 1606. május 25-én írt leveléről, melyben betegsége első jeleit osztotta meg fő bizalmasával Illésházyval. Ezt követően július 4-én a fejedelem - az Illésházy által küldött érdeklődő levelére-, annak utóiratában tesz említést erről a bizonyos gyógyító rubinról: „Farkas Gergelre bíztuk uram, hogy mi nekünk egy igen fő és szép termés rubint keressen ott fönn: mennél jobbnak és szebbnek, öregbnek szerét teheti, kit nem az ékességéért keresünk, hanem mint az doctorok és egyéb körülünk való tudós emberek adják tanácsul ez nyavajáink ellen, a kiben vagyunk, hogy annak testünkön való viselése karunkon, vagy másutt igen hasznos volna. Kegyelmedet is szeretettel kérjük, legyen segítséggel mellette, mennél jobbat és szebbet találhat, szerezzen olyat, az árával ne gondoljon kegyelmed, ha kétezer, három, négy, ötezer forint érő lenne is, megadjuk örömest, ki ugyan fő legyen és azt a pénzt megérje. Igen kedvesen vesszük ebbeli munkálkodását is kegyelmednek többi között."

364 Dr. MOLNÁR Béla 1942. 9. p. Lásd: RIMAI JÁNOS ÁLLAM IRATAI 153. p. Ide, lásd még: TÖRTÉNELMI TÁR 1878. 1878. 274. p., illetve további állapotához lásd még 277, 303. 304. 852. p.