Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
„Hergott”
A hagyomány még megjegyzi azt is, hogy e hét halom mindegyike „nevet viselt", melyek közül a gyűjtés idejében [1864] már csak egy volt ismeretes, s ezt „ Varjas" névvel illették. Ezt a részt egyébként a nép „német temetőnek 3 ' is nevezte. Egy nagykereki tradíció még jobban kibővíti ezt a hagyományt. Megtartja a németek szájából felhangzó Herr Gott! kiáltások motívumát - de azt egyben tovább is építi -, így már erről ad nevet a történet helyszínének: Hergott-tér, illetve Hergott-ér értelemben. Ugyanakkor utal egy nagyon fontos mozzanatra is, mégpedig a tiltott hagyományok továbbéltetésének módjára is. Megemlékezik arról az időszakról - az 1800-as évek osztrák uralmáról -, mikor nem volt ildomos utalni a meglévő mondai hagyomány eredetére: „Az ipamtúl hallottam, hogy vót az, mikor Bocskai itt megverte az osztrákokat. A bihari hegyen megvan a pajta. Ördögpajta. Csak mikor felment a hegyre, ott hallotta meg, hogy eldördül az ágyú. - Nem tudom, jól hallottam-i vagy nem? - gondolta. De a másik dördülés is hallott. Akkor Bocskai a bihari foldvárbúl az alagúton keresztül küldött egy lovasvitézt Kerekibe, hogy most mán' két hétig tartsák a várat. Akkor elment Bocskai Erdejbe sereget gyűjteni. Akkor küldte a másik lovast Biharbúi Kerekibe a feleségihez, hogy most mán' támadhat. És ü kívülről támadott, a felesége meg belülrűl. így osztán legyőzték az osztrákokat. A zomlini határba győzték le, ott beleszorították a laposba. Oszt az osztrákok kiabáltak, hogy Her Gott! Her Gott! Úgy is híjják azt a helyet, hogy Hergott-tér, mert ott ütköztek össze az osztrákok meg Bocskai katonái. De azután a káptalani papok Hergócsnak híjták, hogy oszt jött az osztrák uralom. Nem merték tovább Hergottnak mondani." 264 Az elnevezés kettősségére egyébként több adatközlő is utalt: „A Hergott, a Hergócsér, ez Kismarjátúl jött lefele. Ott a császáriak belefúltak a mocsárba, meg ott kaptak ki csúnyán." 265 A néphagyománnyal ellentétben HUNYADY Ferenc úgy véli, hogy az elnevezés származását csak a jóval későbbi időkből, az 1800 körül itt élt birtokos Hergetz nevéből lehetne eredeztetni. 266 Bármiképp is legyen a terület elnevezésének eredete, azt a Gáspár Istvánné. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése. DMA.-NGy. 397. sz. 15. p. Nyíri Tóth Sándor. 53. é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése. DMA.-NGy. 397. sz. 22. p. Lásd: HUNYADY Ferenc 1936. 38. p.
