Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Historiás énekek Bocskai Istvánról

Mint azt már korábban is említettük, Bornemisza Váczi Menyhárt, Homonnay közvetlen környezetébe tartozott. Ezt most azzal egészíthetjük ki, hogy vagy közvetlen részese volt a históriában szereplő eseményeknek, vagy (és) az eseményekről Homonnay naplójából (is) értesült. Erre utalnak Érsekújvár bevételének részletes leírása [259-289.] mellett ezen utóbbi versszakok is [289-298.], melyek Homonnaynak a várba történő nem minden veszély nélküli - belopódzásáról emlékeznek meg.

223 A históriás ének természetesen megemlékezik a fejedelem halálának körülményeiről is. Bibliai példázatokat adva vezeti be a fejedelem megmérgezésének történéseit és annak erkölcsi vetületét, melyben az ítéletet Istenre bízza. Érdekes és egyben értékes része a históriának a Mátyás királlyal vont párhuzam [342-346.], melynek utózöngéi, vagy esetlegesen korábban is meglévő alapjai, még több száz év távlatából is fellelhetők a néphagyományban. Gondoljunk csak a mérges juge motívumára, mely ugyan Mátyás király halálának volt okozója, de ezen elem a későbbiekben átkerült Bocskai hagyománykörébe is.

224 Ugyanakkor ezen párhuzam-forrás több alappal is rendelkezhet. Az egyik lehetséges okként kell megemlítenünk az azonos születési helyet, Kolozsvárt, sőt ezt csak megerősíti, hogy a szűkebb hely tekintetében is hasonlóság, sőt kapcsolat mutatkozik.

225 Ugyanakkor a halál körüli események is táplálták e megfeleltetést, hiszen a néphit szerint nemcsak a halált okozó esemény (mérgezés), de az azt kísérő csodás történések

226 is összefűzhették a két férfiú néphagyománybeli képzetét. Arról nem is beszélve, hogy mind Bocskai, mind korábban Mátyás király, ugyanazt az eszményképet töltötték be a nép hagyományáHomonnay naplója a következőket mondja az eseményről: „15. Octobr. Ez mai napon estve elő álomkor, nagy szerencsére vetem fejemet. Mentem be Újvárba idegen szinű ruhában, elegyítvén magamat az Illyésházi uram szolgái közében. Mert Illyésházi uramat hitre bocsátották vala be Újvárba az várnak megadása felől. Míg Illyésházi uram az kapitánnyal beszélgetett, én is addig megjártam a várfalakat, istenemnek kegyelmes gondviselése velem lévén, senki meg nem ismére ..." Lásd: Homonnay Bálint naplója. TUDOMÁNYTÁR, 1839. 323- 324. p., illetve lásd még: CSONKA Ferenc SZAKÁLY Ferenc 1988. 126. p. Erről Bocskai halálának tárgyalása kapcsán bővebben szólunk. Bocskai születési helye átellenben állt Mátyás király szülőházával, sőt a fejedelem szülőháza a Hunyadiak imádkozó kápolnájául szolgált. Gondoljunk csak Bocskainál a már említett pénteki nap szerepére, illetve Mátyás király esetében arra a hitre, miszerint halálakor Bécsben őrzött oroszlánjai is elpusztultak.