Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Bocskai szerencsés Péntek napjait hírdető kolozsvári kő és felirata

Ebből egyértelműen kiderül az is, hogy a táblák elsődleges helye a szülői ház utcafronti oldalán állott, s azok csak 1817-ben, a kövek felújítása során kerültek be a ház kapubejárójának a falára.

178 Mint írják: „azon háznak kapu közi falaiba - kiújítva - a kapu-bémenetnél balra, nyugotról keletre menőleg".

179 Az 1880-as években a kőtáblákon újabb állagmegóvást végeztek.

180 Még 1914-ben is együtt álltak a táblák, sőt „máig is leolvasható betűkkel hirdeti az immáron négyszáz esztendős „prosopopeia", hogy a pénteki nap, a „dies Veneris", többszörösen, szinte mesés szerencsével játszott bele Bocskay szabadságharcának szinte csodás sikereibe!"

181 A kőtáblák alakjáról és azok tagolásáról pontos, illetve hajdani elhelyezkedéséről némi támponttal is rendelkezünk, melyeket - az alábbiakban - az eredeti latin szöveggel együtt közlünk. Bocskainak a szerencsés péntek napjait megörökítő emlékkövek tulajdonképpen négy, különálló darabból állnak. Az első kőtábla Bocskai István szülőházában, az oszlopfőkön az 1606-os évszám „Ezt tsak ennyihány esztendők előtt Idősbb Széki Gróf Teleki Jósef, azon Háznak mostani birtokossá, és illy betses Emlékeknek buzgó kedvellője, a' komor üdőnek mostoháságától menteni kívánván, a' kapu Tornáczában ujdonan fel állítatta." Lásd: JANKOVICH Miklós 1818. 69. p. Szabó Károly megjegyzése. Lásd: ERDÉLYI TÖRTÉNELMI ADATOK, IV. köt. 166. p. „Legújabban mindenik kő kijavíttatott s lég és poriadás ellen fénymázfesték biztosítja." Lásd: JAKAB Elek 1888. 451. p. Lásd: DONGÓ Gy. Géza 1914. 186-187. p. vö.: SÁNDOR Imre 1913. 64. p.