Pozsonyi József: Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története - Régi magyar családok 12. (Budapest, 2024)

Előszó

Régi magyar családok 12. A forrásokból, elsősorban a már publikált és a kéziratban elkészült életrajzokból betűhűen idézett részek olvashatók ebben a könyvben. A családtörténet fontos forrásai az anyakönyvek. Győr város Római Katolikus Egyház Belvárosi Egyház-község anyakönyvei 1643-tól kezdve maradtak fenn. A Szörény vármegyéből Győrbe telepedett Fiáth János és Fördős Katalin első gyerme­kétől, az 1678. május 16-án született Ferenctől kezdve további nyolc gyermeküknek megtalálhatók a keresztelési anyakönyvi bejegyzései. Az anyakönyvek vizsgálata különösen fontos a már nyomtatásban megjelent írásművek téves adatközléseinek, vagy nyomdahibáinak pontosítására. Például Daróczy Zoltán: Nemesi Évkönyv..., vagy Vásárhelyi Miklós-Szluha Márton: Magyar császári és királyi kamarások ősfái című művekben Fiáth Ádám születését 1701 év helyett 1702-re írták, vagy Vereby Soma Magyar mágnások életrajzi s arcképcsarnoka című írásában báró Fiáth Ferenc születési évét 1816-ra keltezte, de a hiteles anyakönyvi bejegyzés szerint 1815. szept­ember 21-én keresztelték. Az anyakönyvi bejegyzések számtalan hasznos és érdekes adatot tartalmaznak az anyakönyvezettről, illetve hozzátartozóikról is. A pontos adatok kigyűjtéséhez több tucat település - ahol a Fiathok laktak, vagy birtokoltak - anyakönyveit kellett az 1600-as évek derekától a huszadik század elejéig átnézni. Ennek a könyvnek az illusztrálására felhasznált képek nagy részét a Fiáth csa­lád fotóalbumából válogattuk. A fényképek legtöbbjét Fiáth Gézáné Serényi Mária Henrietta (Móki néni, t2011. április 21.) őrizte meg családja és az utókor számára. A könyv kiadásának nyomdaköltségét Fiáth Miklós és családja fizette. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom