Pozsonyi József: Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története - Régi magyar családok 12. (Budapest, 2024)
Előszó
Előszó Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család vázlatos történetét, vagy egy-egy híressé vált, kiemelkedő, tagjának cselekedeteit és életrajzát a legutóbbi két évszázadban több történész, genealógus, vagy családtag megírta. Teljes családtörténet azonban ez ideig nem született. Ezt kívánja pótolni ez a munka. A Fiáth család első hét generációjának Eörményesi Mihály tói a szépunokája fiáig, Boldizsár koráig eltelt, több mint kétszáz éves történetét csak oklevelekből lehet megismerni. A történetírók közül kiemelkedik Pesty Frigyes (1823-1889) történész, aki az 1877-78-ban megjelent A Szörényi bánság és Szörény vármegye története című művének harmadik kötetében (Oklevéltár) a 15-16. századra vonatkozó 61 oklevelet közölt, amelyeknek az eredetije akkor még az örményesi báró Fiáth család levéltárában volt. Egy 1508. október 13-án kelt oklevélről azt is írta a szerző, hogy Akán van. Napjainkban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában összesen három darab Fiáthokra vonatkozó oklevél található. Ezek valószínű azok az oklevelek, amelyeket Nagy Iván (Magyarország családai... negyedik kötet, Pest, 1858) szerint Fiáth János, Győr vármegye alispánja, 1698-ban a győri káptalannal hitelesen átíratott. A többi, Pesty Frigyes által még közölt oklevél sorsa ismeretlen. A Fejér vármegyei Levéltárban a Nemességi iratok között néhány tucat, a 18. század hatvanas éveitől a 19. század derekáig keletkezett, elsősorban birtoklás-történeti, és gazdasági irat található. A könyvészeti források között a család régmúltjának megismerésében Nagy Iván 1850-es évek végétől megjelentetett sorozata, a Magyarország családai... mellett kiemelkedő jelentőségű a 19. századi családtörténet megismerésében Fiáth Ferenc önéletírása, az 1878-ban két kötetben megjelent Életem és élményeim című könyv. A tizenkilencedik és a huszadik században számtalan folyóiratban és újságcikkben írtak a Fiáth család múltjáról, vagy aktuális, „jelenkori” sorsáról, cselekedeteiről. Az 1854 és 1921 között megjelenő Vasárnapi Újság több tucat cikke szól a budavári hősről Fiáth Jánosról, az 1848-49-es szabadságharc első hősi halott honvéd tisztjéről Fiáth Pompejuszról, báró Fiáth Ferenc főispánról, báró Fiáth Miklós főispánról, és a család 19. században élt tagjaival kapcsolatos eseményekről, társasági életükről. Az első világháborúban harcoló Fiáth családbelieknek nem csak katonai, harctéri tetteiről számolt be katonatársuk és barátjuk, Kozma Miklós az „Egy csapattiszt naplója 1914-18” című könyvében, de, mint jó ismerősük jellemrajzukat is adja. 5
