Pozsonyi József: Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története - Régi magyar családok 12. (Budapest, 2024)

Előszó

Előszó Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család vázlatos történetét, vagy egy-egy hí­ressé vált, kiemelkedő, tagjának cselekedeteit és életrajzát a legutóbbi két évszázad­ban több történész, genealógus, vagy családtag megírta. Teljes családtörténet azon­ban ez ideig nem született. Ezt kívánja pótolni ez a munka. A Fiáth család első hét generációjának Eörményesi Mihály tói a szépunokája fiá­ig, Boldizsár koráig eltelt, több mint kétszáz éves történetét csak oklevelekből lehet megismerni. A történetírók közül kiemelkedik Pesty Frigyes (1823-1889) történész, aki az 1877-78-ban megjelent A Szörényi bánság és Szörény vármegye története című művének harmadik kötetében (Oklevéltár) a 15-16. századra vonatkozó 61 oklevelet közölt, amelyeknek az eredetije akkor még az örményesi báró Fiáth család levéltá­rában volt. Egy 1508. október 13-án kelt oklevélről azt is írta a szerző, hogy Akán van. Napjainkban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában összesen há­rom darab Fiáthokra vonatkozó oklevél található. Ezek valószínű azok az oklevelek, amelyeket Nagy Iván (Magyarország családai... negyedik kötet, Pest, 1858) szerint Fiáth János, Győr vármegye alispánja, 1698-ban a győri káptalannal hitelesen átíra­tott. A többi, Pesty Frigyes által még közölt oklevél sorsa ismeretlen. A Fejér vár­megyei Levéltárban a Nemességi iratok között néhány tucat, a 18. század hatvanas éveitől a 19. század derekáig keletkezett, elsősorban birtoklás-történeti, és gazdasági irat található. A könyvészeti források között a család régmúltjának megismerésében Nagy Iván 1850-es évek végétől megjelentetett sorozata, a Magyarország családai... mellett ki­emelkedő jelentőségű a 19. századi családtörténet megismerésében Fiáth Ferenc ön­életírása, az 1878-ban két kötetben megjelent Életem és élményeim című könyv. A tizenkilencedik és a huszadik században számtalan folyóiratban és újságcikkben írtak a Fiáth család múltjáról, vagy aktuális, „jelenkori” sorsáról, cselekedeteiről. Az 1854 és 1921 között megjelenő Vasárnapi Újság több tucat cikke szól a budavári hősről Fiáth Jánosról, az 1848-49-es szabadságharc első hősi halott honvéd tisztjéről Fiáth Pompejuszról, báró Fiáth Ferenc főispánról, báró Fiáth Miklós főispánról, és a család 19. században élt tagjaival kapcsolatos eseményekről, társasági életükről. Az első világháborúban harcoló Fiáth családbelieknek nem csak katonai, harctéri tette­iről számolt be katonatársuk és barátjuk, Kozma Miklós az „Egy csapattiszt naplója 1914-18” című könyvében, de, mint jó ismerősük jellemrajzukat is adja. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom