Pozsonyi József: Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története - Régi magyar családok 12. (Budapest, 2024)
A török hódoltság ideje a Fiáth birtokok vidékén
Régi magyar családok 12. Fiáth János és testvére, Fiáth Ferenc hosszú éveken keresztül komoly politikai küzdelmet vívott a bécsi udvari kamarával a hadjáratok utáni birtokviszonyok rendezése miatt. A Habsburgok ugyanis a törököktől visszahódított területeket fegyverrel meghódított, „új szerzeménynek”, „neoacquisita” (középlatin; acquirö = megszerez; acquisitio = jogszerzés) tekintették, nem ismerték el a korábbi magyar birtokosok tulajdonjogát, és a magyar állam, illetve a magyarországi törvényhozás és közigazgatás jogát. A magyar királyság azon részei, amelyeket visszafoglaltak részben katonai igazgatás (határőrvidék) alá kerültek, más részüket az udvari kamara alá rendelték. Az ősi magyar birtokokat korábbi tulajdonosaik, még ha oklevelekkel bizonyítani is tudták tulajdonjogukat, csak a fegyverváltság (jus armorum = fegyverjog) megfizetése után kaphatták vissza. A Habsburg udvar célja az volt, hogy minél több jövedelmet szedjen be ezekről a területekről és az ausztriai igazgatási formát vezesse be. Ezeknek az ügyeknek az intézésére jött létre a Neoacquistica Commissio, az Űjszerzeményi Bizottság. A Fiáth családból az említett János és Ferenc mellett a családfán nem szereplő, és egyéb adatok hiányában nem azonosítható Fiáth István is részt vett a Szörényi nemesség birtokainak visszaszerzéséért és ősi nemesi jogaik visszaállításáért, a Habsburg udvarral szemben folytatott harcban. Már 1688. augusztus 31-én Macskási Pétert, Ivuly Mihályt és Fiáth Ferenczet, követül küldték Bécsbe, azzal az utasítással, hogy szerezzék vissza a nemesség ősi birtokait, és ezekről új adományleveleket állítsanak ki.46 Hasonló követi megbízást kapott 1695. január 9-én Olasz Mihály és Fiáth János, akiket újólag azzal a követi utasítással küldött a Szörényi nemesség Bécsbe, hogy „eszközöljék ki, miszerint a Szörényi nemesek ősi jószágaik birtokában megerősíttessenek, és régi kiváltságaikban fentartassanak.”47 Két héttel később Macskásy Péter házában, Benczencz nevű faluban (Dévától keletre a Maros folyó mellett) gyűltek össze karánsebesi és lugosi nemesek, akik azért tiltakoztak, mert az udvar megsértette „régi törvényes joguk az üresedésbe jövő vármegyei főtisztségeket szabad választás útján betölteni”. A tiltakozást aláírók között volt Fiáth István is. A tiltakozó gyűlések a következő hónapokban tovább folytatódtak. „Örményesi Fiáth János az egész Fiáth, Fodor és Macskásy család, Karánsebes és Lugos városok, és számos Szörényi nemes nevében 1695. júL 22-én a győri káptalan előtt megjelent, tiltakozván az ellen, hogy a Szörényi nemesek ősi jószágai, örökségi joguk megsértésével tovább adományoztatnak, valamint, hogy a király a főispáni méltóságról, a régi kiváltságok és szabad választási jog mellőzésével rendelkezett.”48 46 Pesty Frigyes: 1. kötet 408. oldal 47 ua: 410. oldal 48 ua: 28
