Pozsonyi József: Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története - Régi magyar családok 12. (Budapest, 2024)
A török hódoltság ideje a Fiáth birtokok vidékén
Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története A politikai csatározás még éveken keresztül folytatódott. Egy 1698. február 4-én Karánsebesen összehívott gyűlésen Fiáth János neve is felmerült, mint lehetséges Szörényi bán.49 Ugyanabban az évben, 1698. augusztus 27-én a Szörényi nemesség Hátszegen gyűlésezett, ahol Fiáth Jánost és Lakicz Jánost teljhatalmú biztossá választották, hogy az udvarnál képviseljék jogaikat és érdekeiket. Az 1699. január 26-án a törökök és a Szent Ligába tömörült hatalmak - Ausztria, Lengyelország, Oroszország és Velence - olyan békeszerződést kötöttek, amelynek értelmében a magyar hódoltsági területből a Maros-Tisza köze és Temesvár a Török Birodalom része maradt. A Szörényi nemesek, közöttük a Fiáth családbeliek is ekkor végleg elveszítették ottani birtokaikat. 49 Pesty Frigyes: 1. kötet 412. oldal 50 1701-ben: Királyi Könyvek HU MNL OL A 57 - 26 - 0091; 1716-ban HU MNL OL A 57 - 32 - 0224 / b; Amikor 1716-ban Temesvárt és a Maros- Tisza közét egészen az Al-Dunáig visszahódították, a Habsburg udvar az egész területet, mint „jure armorum” szerzett kincstári birtokot lefoglalta, és semmilyen korábbi birtok-, tulajdonjogot nem ismert el. A Győrbe áttelepedett Fiáth János még a 18. évszázad első évtizedeiben is aktív közéleti tevékenységet folytatott. Neve többször bukkan fel A Királyi Könyvek-ben birtokadományok és egyéb ügyek alkalmával, mint személynöki ítélőmester50 (1713- ban), vagy, mint Győr vármegye alispánja (1716-ban). Fiáth János 1727. január 20-án halt meg Pozsonyban. 5. kép HU-MNL-OL Királyi Könyvek 32.224/b. 0276. Az 1716. október 23-i bejegyzésben „Joannes Fiath prœfati Cottus Jauriensis Vice Comes ” - Fiáth János Győr város alispánja és „Franciscum Fiatth de Eorményes praelibati Inclyti Cottus Jauriensis Juratum Notarium” Fiáth Ferenc Győr vármegye jegyzője A Fiáth család első hét generációjának leszármazói nevei és története Nagy Iván Magyarország családai... és Pesty Frigyes A Szörényi bánság... című műveiből ismerhető meg. Mindkét szerző közli a Fiáth családfát, de Pesty Frigyes lényegesen több leszármazót tüntet fel. A családfákon szereplő nevek mellett (alatt) írt évszámok nem születési vagy halálozási dátumok, csak az illetők okleveles említésének idejét jelzik. Buda várának visszafoglalásakor a várba elsőként behatoló Jánosnak mindkét történész öt gyermekét tüntette fel. 29
