Pozsonyi József: Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története - Régi magyar családok 12. (Budapest, 2024)
A török hódoltság ideje a Fiáth birtokok vidékén
Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története A török kiűzése Magyarországról az 1680-as évek elején kezdődött. Ezekben a harcokban sok-sok ezer magyar katona is részt vett. Buda várának 1686-os visszavívásában már a júliusi sikertelen ostromok során is küzdött Fiáth János. A törökök július 25-én az északi oldalon kitörtek a várból, s csak több száz szövetséges katona halála és sebesülése árán sikerült a kitörést visszaverni. „Különösen kitüntették magukat ebben az összecsapásban Fiáth János győri hajdúi.”42 42 Szakály Ferenc: Hungária eliberata. Budapest, 1986. 59. oldal 43 ua: 71. oldal 44 Vasárnapi Újság XXXIII. évfolyam 33. szám, 1886. augusztus 15., 526-528. oldalak; 34. szám, 1886. augusztus 22., 542-546. oldalak és 35. szám, 1886. augusztus 29., 559. oldal. 45 Magyarország hadtörténete I. Főszerkesztő Liptai Ervin, Zrínyi Katonai Kiadó, 1984., VII. fejezet, Bona Gábor: A török uralom felszámolása és a Habsburg-abszolutiznus győzelme Magyar országon (1682-1703), 328. old. „A történetírást régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon ki lehetett az a keresztény katona, aki szeptember 2-án elsőnek vetette meg a lábát Budavár ormain. Elsősorban örményesi Fiáth János hajdúőrnagy, Petneházy Dávid huszárezredes, a déli részen pedig Martin Günther Pechmann bajor alezredes neve került forgalomba.”43 Az 1686. évi hadi eseményekről dr. Göőz József Budavár visszavételének kétszázadik évfordulója alkalmából írt a Vasárnapi Újság három egymást követő számába hosszabb cikket.44 A szeptember másodikai sikeres ostromról írta, hogy „egy Fiáth János nevű magyar, a győri kerület gyalogságának főparancsnoka volt az első [ki betört a várba], kiről később a nádor egy okiratban többek között így emlékezék meg ...” Hasonló olvasható a Liptai Ervin főszerkesztésével készült Magyarország hadtörténete című műben: „A Buda visszafoglalásáért vívott küzdelemben különösen kitüntette magát Bottyán János ezredes, a későbbi legendás hírű kuruc generális és Petneházy Dávid, Thököly volt ezeres kapitánya. Nemkülönben Fiáth János, a győri gyalogosok őrnagya, akinek hőstettét Esterházy nádor oklevélben örökítette meg az utókor számára: „Ö valu a magyarok közül első, aki 600 gyalogossal ágyú és puskagolyók záporában az ostromlott vár közelítő árkaiba helyezte magát. Másnap, midőn a török a várból kitört, vele bátran és hevesen megküzdött, úgy hogy miután a törökök közül temérdek levágatott, a többiek a várba visszaüzettek, övéinek kevés vesztesége mellett. S midőn Buda külső városa megrohanásának ideje megérkezett, annak falait átmászva, az ellenséget megtámadta hozzájővén egyszersmind a német gyalogságnak zöme, isten segedelmével a város elfoglaltatott. Ezenkívül még számos más alkalommal magát harcizas férfiúnak bizonyította” ü5 Fiáth János az egyik a Fiáth családból, aki hősiessége miatt a későbbi korok képzőművészeti alkotásainak és irodalmi műveinek is központi figurája, szereplője lett. (Lásd később a Fiáthok a képzőművészetben és az irodalomban című fejezetben!) 27
