Pozsonyi József: Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története - Régi magyar családok 12. (Budapest, 2024)

A Fiáth család felemelkedése – birtokszerzések és birtokok elvesztése a 15–17. században

Régi magyar családok 12. 1. kép Karánsebes és Örményes környéke egy 19. század végi térképen az oklevelek. Az 1467-es ok­levélben szereplő helynevek közül Szlatina (Slatina, ma Temesszlatina) a Temes fo­lyó nyugati partján volt húsz kilométerre Karánsebestől délre, míg a Ladó által fele részben birtokolt Szadova (Ószadova) a Temes túlpart­ján van, mindkét falu Örmé­nyestől öt-hat kilométerre északra, Karánsebes felé ta­lálható. Pesty Frigyes egy helyen ezt az oklevelet úgy írta le, hogy Örményes, Gyú­ró, Szadova, Maszthakon és Szekás egészének, míg Szlatina felének Örményesi Mihály fia Lado volt a bir­tokosa, tehát Örményest is Lado birtokai közé sorolta.13 így írta le Nagy Iván is: „... László bírta a karánsebesi kerületben Örményes, 13 Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története 2. kötet, Budapest 1878., 430. oldal 14 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Harmadik kötet, Pest, 1858. 167. oldal 15 Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története 3. kötet, Oklevéltár 80. oldal Gyurov, Zadva,, Mastakon, Zekas helységet, Zlatina fele részét minden tartozéka­ival.14 Az oklevélben azonban ez áll: „..., Quod primo possessiones prefati Lado puta Ermenes, predicta Gywrow, Zadwa, Masthakon Zekas, et directa medietas possessionis Zlatina... ”15 Örményes (Ermenes) eszerint nem mint birtok, csupán, mint Lado - mai értelemben vett - „családneve” áll az iratban. Véleményünk szerint a 15. században nagyobb településnek számító Örménye­sen Örményesi Mihály és utódai legalább egy jelentős nagyságú portát bírtak, és ott is laktak, talán a település nagyobb része is a tulajdonuk volt, de az Örményesi nevet 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom