Pozsonyi József: Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története - Régi magyar családok 12. (Budapest, 2024)
A Fiáth család felemelkedése – birtokszerzések és birtokok elvesztése a 15–17. században
Régi magyar családok 12. 1. kép Karánsebes és Örményes környéke egy 19. század végi térképen az oklevelek. Az 1467-es oklevélben szereplő helynevek közül Szlatina (Slatina, ma Temesszlatina) a Temes folyó nyugati partján volt húsz kilométerre Karánsebestől délre, míg a Ladó által fele részben birtokolt Szadova (Ószadova) a Temes túlpartján van, mindkét falu Örményestől öt-hat kilométerre északra, Karánsebes felé található. Pesty Frigyes egy helyen ezt az oklevelet úgy írta le, hogy Örményes, Gyúró, Szadova, Maszthakon és Szekás egészének, míg Szlatina felének Örményesi Mihály fia Lado volt a birtokosa, tehát Örményest is Lado birtokai közé sorolta.13 így írta le Nagy Iván is: „... László bírta a karánsebesi kerületben Örményes, 13 Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története 2. kötet, Budapest 1878., 430. oldal 14 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Harmadik kötet, Pest, 1858. 167. oldal 15 Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története 3. kötet, Oklevéltár 80. oldal Gyurov, Zadva,, Mastakon, Zekas helységet, Zlatina fele részét minden tartozékaival.14 Az oklevélben azonban ez áll: „..., Quod primo possessiones prefati Lado puta Ermenes, predicta Gywrow, Zadwa, Masthakon Zekas, et directa medietas possessionis Zlatina... ”15 Örményes (Ermenes) eszerint nem mint birtok, csupán, mint Lado - mai értelemben vett - „családneve” áll az iratban. Véleményünk szerint a 15. században nagyobb településnek számító Örményesen Örményesi Mihály és utódai legalább egy jelentős nagyságú portát bírtak, és ott is laktak, talán a település nagyobb része is a tulajdonuk volt, de az Örményesi nevet 12
