Pozsonyi József: Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története - Régi magyar családok 12. (Budapest, 2024)
A Fiáth család felemelkedése – birtokszerzések és birtokok elvesztése a 15–17. században
Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története Egy, az aradi káptalan által 1467. július 25-én szentesített örökösödési szerződésből kitűnik, hogy örményesi Mihály fia - Ladó - több falura kiterjedő, hatalmas birtokokkal rendelkezett, azok minden tartozékával és hasznával és a Szörényi bánnal, Mutnoki Zayk Istvánnal rokonságban állt. Az oklevél szövege a következő: Az aradi egyház káptalanja üdvözletét küldi mindenek Megváltójában az összes Krisztushívőnek, úgy a mostaniaknak, mint a jövőbelieknek, akik jelen értesítésünket megismerik. Ezen levél által akarjuk mindenkinek tudomására hozni, hogy egyfelől Lado, Örményesi Mihály fia, saját személyében, másfelől Mutnoki Zayk László hasonlóképpen saját személyében, továbbá testvérei: a jeles István, Szörényi bán és Sandrin nevében színünk elé rendeltetvén, élőszóban, önként kinyilvánították, hogy közös és alapos megfontolást követően a lentebb írt birtokaikat és birtokrészeiket illetően örökbefogadási szerződést kötöttek és tettek tartóssá, amely szerint Örményesi Lado birtokai: Gyúró, Szadva, Masztákon, Székás, valamint Szlatina birtok fele, minden hasznával és tartozékával, tudniillik szántóföldjeivel, erdőivel, hegyeivel, folyóival és majorságaival; továbbá az említett Zayk László és testvérei: István és Sandrin birtokrészei tekintetében, melyek Mutnok birtokaihoz tartoznak Karánsebes járásban: Malomfalu, Oszestia, Szederjes, Magúra, Radulencz, Csernota, Almafa, s egy bizonyos Sebestorony (Turris Lapidea), hasonlóképpen az összes hasznával, tartozékával és jövedelmével, teljes egészében, előttünk úgy egyeztek meg, hogy ha az említett felek valamelyike Isten akaratából örökös nélkül távozik ebből a világból, akkor a felsorolt birtokok és birtokrészek a túlélő félhez, vagy annak, illetve azoknak az utódaihoz kerüljenek a testvéri jog alapján, és rájuk háramoljanak azok összes hasznával együtt, amire az említett felek önként kötelezték magukat. E dolog emlékére és örök érvényességére elrendeltük jelen, saját függőpecsétünkkel megerősített levelünk kiadását. Kelt János, olvasókanonok társunk keze által, Szent Jakab apostol ünnepén, az Úr 1467. évében, ugyanott jelen voltak a következő tiszteletre méltó urak: Ambrus éneklőkanonok, Márton őrkanonok, Zombori Márton, Gyanthei István és Kowazy Mihály mesterkanonokok és más kanonok testvéreink, akik Isten egyházában az örök uralkodónak szolgálnak.12 12 Az oklevél latinul Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története 3. kötet, Oklevéltár 80-81. oldal A felsorolt birtokok közül Gyúró - több más oklevélben szerepel különböző írásmóddal: Gywrow, Gywro, Gwro, Giwro, Glino, Giuerö - hajdani falu a karánsebesi kerületben, ma már meghatározhatatlan helyen állott, de Pesty Frigyes Örményes - Teregova - Ruszka - Fenes közötti vidékre tette. Masztákon, más oklevélben Masthakon - az oláh masztaka nyírfát jelentő szó - 1613-ban még létező falu volt, amely még a török korban elpusztult. Helye ismeretlen, mint ahogy Székás (Székács, Szekas) is, amelyet kezdetben faluként, majd prédiumként (puszta birtok) említenek 11
