Pozsonyi József: Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története - Régi magyar családok 12. (Budapest, 2024)
A Fiáth család felemelkedése – birtokszerzések és birtokok elvesztése a 15–17. században
Régi magyar családok 12. vagy Tl, a Rakoviczaiak 15, a Nagymihályiak vagy 7, a Désiek 83, a Csornaiak 30 és a Gerlistyeiek összesen vagy 14 helységben földesurak.6 6 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet - Temes vármegye, Budapest, 1894.10. oldal 7 Erdélyi történelmi adatok VII. 3. Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei. Az Erdélyi Múzeumi- Egyesület kiadása, Kolozsvár, 2005.128. oldal 8 Mappa Transilvanice et Partium Regni Hungáriáé Repertoriumque Locorum Objectorum - Erdély és a Részek térképe és helységnévtára. Szerkesztette: Herner János, Szeged, 1987. 27. tábla 9 saját pecsétje nem lévén 10 Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. Első kötet, Budapest, 1877. 479. oldal 11 ua. Harmadik kötet. (Oklevéltár) Budapest, 1878. 68. oldal Csánki Dezső, Hóman Bálint és több neves történésznek a Fiáth család oláh kenéz származására is vonatkozó nézeteit elfogadva szükséges azonban megjegyezni azt a tényt, hogy Erdélyben, Hargita megyében, Segesvár és Székelyudvarhely között volt egy Fiathfalva nevű falu, amelyiknek a neve több középkori oklevélben is szerepel. Báthori Zsigmond vajda - később kétszer is fejedelem - 1583-ban Fithfalva-i néhai Geréb Benedek fiainak Boldizsárnak, Györgynek és Benedeknek örökjogon adta azokat a Felek-i és Zederies-i (in cottu Albensi) részbirtokokat, amelyeket őseik is birtokoltak.7 Lipszky János 1806-ban kiadott Mappa Generalis Regni Hungáriáé térképén a település neve Fiadfalva.8 Fiáthfalva település - románul Filias - még az 1900-as évek elején is színtiszta magyar (székely) lakosságú volt. A falu 1952 óta Székelykeresztúrhoz tartozik. Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család legrégebbi - a 15. század elejére viszszanyúló - történetét birtokadományozó, birtokba iktató, vagy birtokpereket tartalmazó oklevelekből lehet megismerni. A legkorábbi iratokban 1440-ben Fiáth Ferencz, majd 1447-ben Örményesi Fiáth nevét említik, akik mint saját pecsétnyomóval (vagy pecsétgyűrűvel) rendelkező nemes emberek a különböző ügyekben keletkezett iratokat hitelesítették. Abban az időben Ternes vármegye karánsebesi kerületének saját pecsétje nem volt (propter carentiam sigilli 9 ), ezért a kerület hivatalos iratait általában négy vagy hat nemes ember saját pecsétjével hitelesítette.10 így történt ez az említett két évben, és egy 1454. február 28-án kelt iratban is. Ez utóbbi irat így kezdődik: Nos universi nobiles de districtu Sebes, ... - vagyis: „Mi, a sebesi kerület nemesei, ..az oklevél végén pedig: presentes litteras nostra, licet proprio caremus Sigillo, Tamen fecimus cum Sigillis nobilium videlicet Fyath de Ermenes, ...n Ezekből a forrásokból is egyértelműen kiderül, hogy a Fiáth családbeliek már a 15. század első felében Ternes vármegye nagytekintélyű, országos nemesei közzé tartoztak. 10
