Pozsonyi József: A jeszeniczei Jankovich család története - Régi magyar családok 10. (Debrecen, 2014)
József (1730–1807) ága (11. genealógiai tábla)
A jeszeniczei Jankovich család története a jozefinista nevelés gyümölcse!” - írta. Tájékoztatta még bátyját, hogy Fischer apát úr elégedett Ferenc227 fia magatartásával és tanulmányi előmenetelével, bár a tanulásban nyilvánvalóan hátráltatja, hogy gyertyafénynél nem tud olvasni, mert gyenge a szeme. Gyógykezelését a megyei sebészre szándékozott bízni. Köszöni, hogy bátyja az elmúlt fél évben gondot viselt Ferencre227. Közölte levelében még azt is, hogy István228 fia jó eredménnyel végzett a piaristáknál.109 1792-ben Ignác226 bevonult a keszthelyi dragonyos ezredhez, két évvel később apjának a bátyjához, Miklóshoz26 írt levelében azt írta, hogy Ignác226 egészséges, november elején majdnem fogságba esett, amikor a csapat, amelyben szolgál egy összecsapás során a parancsnokkal együtt 70 embert és 95 lovat vesztett. Ugyanabban az évben, 1794. július 13-án kelt levelében Ignác226 azt írta nagybátyjának, IV. Miklósnak26 Trierből, hogy ezrede, a Coburg ezred több súlyos vereséget szenvedett a francia csapatoktól Ippern és Londan városánál és Charleroy váránál. Ennek a levélnek az alján olvasható a műgyűjtő, VI. Jankovich Miklós138 megjegyzése: „Ez azon szerencsétlen Jankovich Ignác226, az idősebb Józsefnek27 Pongrácz Magdolnától született fia, ki mindenit elbitorolván nálam, Pesten legnagyobb ínségben meghalt, általam egyedül a Testvérek közbenjárása nélkül eltemettetvén”110 109 Trosztovszky Gabrialla MNL OL főosztályvezető elenchusa alapján. 110 MNL OL P 1284 - A család egyetemét érintő iratok - 1. tétel - N° 58. Úgy tűnik, József27 Ferenc227 fiával sem volt megelégedve. Bátyjának Székesfehérvárról 1795. május 15-én küldött levelében írta, hogy Ferenc227 fiát Pestre küldte, hogy a következő vizsgákat is letegye, ahogy megígérte. „Én sok fáradozással és nagy keserűséggel már annyira felneveltem,” - írta - „hogy ha iparkodna, hazánk hasznos tagja lehetne még akkor is, ha nem lenne belőle nagy ember. Egy kevés igyekezettel becsületes munkája lehetne, és megszerezhetné betevő falatját, de úgy veszem észre, hogy azok számát akarja inkább gyarapítani, akik úgy gondolják, arra születtek, hogy mások munkájának gyümölcsét learassák. Pedig ha tekintetbe venné élemedett koromat, rossz egészségi állapotomat, testvérei és adósságaink számát, beláthatná, hogy a kényelmes és léha életet sokáig nem folytathatja. Neki kell tudnia mit csinál, de én - ha már amúgy sincs segítségemre - nem szenvedem jelenlétét odahaza” Két héttel később írt levelében ismét panaszkodik bátyjának, hogy sem Ferenc227, sem Ignác226 fia nem hálálja meg a nevelésére fordított költséget és fáradságot. Tudatja IV. Miklóssal26, hogy megírta Ignác226 fiának, hogy ha hajlandó Szegedre költözni, az alispán fia mellett szerez neki helyet. Már nem győzi tovább fizetni fia adósságait, és a fiú ismeretes tökéletlensége miatt arra sincs remény, hogy valami jobb hivatalba kerüljön. Ferenc227 fia azt írta, hogy ügyvéd szeretne lenni. Amíg a vizsgát le nem teszi, gyakornok lesz. József27 válaszában arra biztatta fiát, hogy mutassa meg, nem csak pipázni és korhelykedni tanult Egerben, habár úgy véli, hogy Ferenc227 nem való ügyvédnek, mert sem szónoki, sem szellemi képességei nem elég jók ehhez. Mindazonáltal a családnak nagy hasznára lenne, ha megszerezné a jogi végzettséget, mert legalább a család pereinek folyamatát kézben tudná tartani. Ha leteszi a vizsgágat, Tajnai úr mellé kerülhetne segítőnek. 95
