Pozsonyi József: A jeszeniczei Jankovich család története - Régi magyar családok 10. (Debrecen, 2014)
György (1695–1763) ága (4. genealógiai tábla)
Régi magyar családok 10. 26. kép Ma Franciaországban élő Jankovitz leszármazók Engedje meg ön hasonló rokonszenve mellett, hogy jelenleg egy illy előrehaladt s szerintem példányképül állítható községről szólhassak. Talán a jó példa serkenteni és buzdítanifogja a még hátrább maradiakat. Szólok kis-kún Laczháza városáról, melly Pesttől három órányira s innen menve telepitvényes német ajkú községek szomszédságában fekszik. Határába érve a vidéken uralgó homokot mivelés által megfogva és szelídítve látjuk, mellyen az őszi és tavaszi vetés buja kalásza leng. - Elkésett, vagy épen elhagyott munkát sehol fel nem fedezhetünk; sőt inkább a korai vetés ártalmassá vált bujaságát kell sajnálnunk. - Legelőször jól táplált s tisztán tartott igavonó és erőteljes magyar fajú heverő marha díszeleg. - Lovai nem nagy, de erőteljes alkatnak s az örökös Pestre és visszavaló utazás mellett is sebes járású, kitartó állatok. - Apró tanyái körül a munkás nép mozog, elevenítve a pusztai rónaságot. A fákkal kiültetett országúton a mezőre ki- és bemenő jókedvű s egészséges kinézésű fiatalság dalait hallhatni. Ekként megtelik egyelőre az utas azon gondolattal, hogy a kegyes tornyu mezőváros azon boldog lakókat tünteti fel, kik munkásság, egyszerűség és rendszeretet által jóllétüket biztosították. 50
