Pozsonyi József: A jeszeniczei Jankovich család története - Régi magyar családok 10. (Debrecen, 2014)

A pribéri és a jeszeniczei Jankovich családok szétágazása (3. genealógiai tábla)

A jeszeniczei Jankovich család története Más forrás szerint „a Jankovich vagy Jankovics család igen szétágazó nemzet­ség volt. Udvardon a Jeszeniczei Jankovicsok szereztek birtokot, akik a horvátországi Jeszenyicéböl származtak?22 22 Ángyéi Miklós: Udvard nevezetességei. Madách - Pozsonium, 1994.; http://www.sulinet.hu/ oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2009/Udvard/ index.htm 23 Csányi Ferenc: Adatok a pribérdi és vuchini Jankovich-család történetéhez. (Összegyűjtötte és írta Csányi Ferenc öreglaki plébános 1794-ben.) 18. p. A jeszeniczei előnév felvételének ideje, továbbá az, hogy melyik Jeszenyice nevű település volt a jeszeniczei Janko vichok névadó települése, illetve ősi birtoka, ma már aligha kideríthető. A jeszenyice szó jelentése kőris vagy kőrisfa. A délszláv nyelvek közül szlovén nyel­ven jésen, horvátul jasenice, a nyugati szláv nyelvek közül a cseh nyelvben jasan, szlo­vákul jaseh. A 21. század elején ilyen nevű település a déli és a nyugati szláv nyelvvidéken is előfordul. Csehországban - Jesenice - Prágától mintegy 70-80 kilométerrel nyugatra, Szlovéniában - Jesenice - az osztrák határon a Triglav hegy északkeleti lábánál, Hor­vátországban - Jasenice - az A 1-es út mentén Obrovactól északnyugatra, ugyancsak Horvátországban - Jasenice - Dubrovniktől délre Cavtat közelében található. A pribéri előnéwel kapcsolatban Csányi Ferenc ad magyarázatot:23 „Gróf Zrínyi Miklós megemlékezvén Jankovich György fiainak: Kristóf János és Istvánnak több rend­beli jeles szolgálatairól, 1622-ben Dől nevű faluban hat jobb ágy telket ajándékoz nekik, azon kívül egy telket Kosztel azaz Pribérden, Zágrábmegyében, minden hozzátarto­zó jogokkal együtt. A Kuznicza-Verken levő szöllöt is átengedte nekik. Az összes áten­gedett javakért csak 500 frtot kérvén, mondhatni ajándékba kapták, s e birtokok egész a Radulavácz patakig terjedtek? Jankovich Bésán Dénes a következőket fűzte hozzá: „Pribérd azért Kosztel, mert azon a vidéken (Zágrábtól nyugatra) szeres településrendszer volt/van, következésképpen egy falu különálló részeinek külön elnevezése van. A szóban forgó terület Kostel Pribiéki, tőle délre van Pribié Crkveni és így tovább. Latin szövegekben mindig Pribich-nek írták, egyedül derék őseim magyarították Pribérdre. A horvát törté­nészek is következetlenül írják, nem is beszélve a derék nótáriusokról, mivel egyikük sem tudja, hogy valójában milyen helységtől ered. Előfordul Pribér, Pribért, Pibér, horv átoknál Bribir, stb. A legnagyobb tévedés, amivel találkoztam, amikor a dalmáciai Bribir várával azonosítják (Vajay Szabolcs), ami a Zrínyiek egyik birtokközpontja volt? A szerteágazó és sokféle előnevű Jankovich nemzetség vérrokonságát bizonyítani ugyanolyan nehéz, mint annak kizárását minden kétséget kizáróan kijelenteni. Az ok­levelekkel, dokumentumokkal igazolható legteljesebb, legrégebbre visszanyúló,a legré­gebben készült és napjainkig folyamatos családfája - mint korábban írtuk - egyedül a jeszeniczei Jankovich családnak van. Eddigi kutatásaink alapján arra a feltételezésre jutottunk, hogy az 1585-ös bir­tokperben szereplő Gergwr Jankowych - aki egyben azonos az 1597-es oklevélben 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom