Pozsonyi József: A jeszeniczei Jankovich család története - Régi magyar családok 10. (Debrecen, 2014)
A pribéri és a jeszeniczei Jankovich családok szétágazása (3. genealógiai tábla)
Régi magyar családok 10. szereplő Györggyel - és az 1596-os haszonbéri szerződésben írt szőlőbirtok tulajdonos pribéri Juray Jankouich az első név szerint is ismert ősei a ma is élő vadasi és jeszeniczei Jankovichoknak és a pribéri, vuchini és dunaszekcsői Jankovich és Jankovich-Bésán családnak is. A Zrínyi család családfáján szerepel Tahy Ferenc, 1535-től Pozsega vármegye főispánja, királyi főlovászmester, stettenbergi báró, aki gróf Zrínyi Ilonát - a szigetvári hős, Zrínyi Miklós legidősebb nővérét - vette feleségül.24 A Tahy-családfán Nagy Iván Tahy Ferencnek és gróf Zrínyi Ilonának kilenc gyermekét tüntette fel. Ettől jelentősen eltérően Csányi Ferenc egy, a Karniolában (Zomborban) fekvő, Vugnod család birtokát 1560-ban kelt zálogba vevő okmányra hivatkozva Boldizsár, Gábor, István, Mihály, János, Anna, Margit, Helena, Magdolna nevű gyerekekről írt.25 Csányi szerint Tahy Annát rátóti Gyulaffy György, Helénát Markovich János, Margitot Orsich Kristóf vette feleségül. „Magdolnát nem emlittetik sehol, valószínű, hogy meghalt ifjúkorán”.26 Nagy Ivánnál Tahy Ferenc és Zrínyi Ilona gyermekei közül Tahy Margitnak Orsich Kristóf lett a férje, az utolsóként született, ismeretlen keresztnevű leánynak pedig egy szintén ismeretlen keresztnevű Jankovicsot nevezett meg.27 Az eltérés Nagy Iván és Csányi Ferenc műveiben tehát jelentős, de a fentebb említett oklevelekből és Csányi Ferenc könyvéből kiderül, hogy Orsich Kristóf és Tahy Margit leányát - Orsich Helénát - Jankovich György vette feleségül, míg a Nagy Iván könyvében ismeretlen keresztnevű Tahy leány és az ismeretlen keresztnevű Jankovich az 1596-os horvát oklevélben szereplő Juray Jankovich. Az 1596-os és az 1597-es - gyakorlatilag egyidejű - oklevelekben szereplő, tehát egy időben élő Jankovichok közül az iratok szerint Geor[g]-nak28 az anyósa Tahy leány, Juray-nak pedig az édesanyja. Ennek az oklevélnek további jelentős adata, hogy Juray Jankovich magát pribérinek nevezi. György (Georg) családfáját Csányi Ferenc 1894-ben megjelent könyve és Gudenus János műve29 alapján egészen a 19-20. század fordulójáig pontosan meg lehet rajzolni. Juray 1550-1570 között születhetett, leszármazottairól a genealógiai szakirodalomban nem szerepelnek adatok. Véleményünk szerint vagy ő maga, vagy a fia az esztergomi érseki szék provisora - pribéri Jankovich Jánosr 24 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Tizenkettedik kötet, Pest, 1865. 435. p. 25 Csányi Ferenc: Adatok a pribérdi és vuchini Jankovich-család történetéhez. Öreglak, 1894. 15. p. 26 uo. 16-17. pp. 27 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Tizenegyedik kötet, Pest, 1865. 7. p. 28 Az 1597-es oklevélben a Georg névből lemaradt a „g” betű, az 1585-ösben pedig Gergwr-nak van írva. 29 Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I. kötet A-J. Budapest, 1990. 599-605. pp. A jeszenicei Jankovichok származásáról a családi emlékezet és a történeti irodalom csupán azt jegyezte fel, hogy a törökök előrenyomulása miatt Horvátországból a Felvidékre menekültek, vagy települtek át. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára P 1284-1288 jelzetű iratcsomói képezik a Jankovich (jeszeniczei) család levéltárát. A 14
