Pozsonyi József: A jeszeniczei Jankovich család története - Régi magyar családok 10. (Debrecen, 2014)
Jankovich VI. Miklós (1772–1846), műgyűjtő és ága (8. genealógiai tábla)
Régi magyar családok 10. gyűjteménynek a Nemzeti Múzeumba kerülésén. Nem kevés huzavona után, végül az 1832-1836-os reformországgyűlés hagyta jóvá a százezer ezüstforintot (valamint másodpéldányokra egy további összeget) a kollekció megvásárlására, méghozzá nem jobbágyi adóból, hanem a rendek, megyék és városok adakozásából. Ez az összeg mintegy fele volt az anyag becsült piaci értékének.”128 A 125 000 forintért megvásárolt gyűjtemény 63 000 kötet könyvből, 4000 hazai oklevélből, 12 ívrét országgyűlési irományból, 1400 kódexből, 2200 aranyra becsült éremgyűjteményből, felbecsülhetetlen értékű képből, arcképből, ékszerből és fegyverből állt. 128 uo. 393. p. 129 uo. 394. p. 130 Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa. In: Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1970-1971. Budapest, 1973. 109-173. pp. 131 Hormayr, Joseph (1782-1848) osztrák politikus és történetíró: Archiv für Geschichte, Statistik Litteratur und Kunst. 1810-1828. 18 kötetben. Jankovich kiterjedt levelezést folytatott korának jeles nemes és polgári gyűjtőivel, többek között báró Brudern Józseffel, gróf Viczay Mihállyal, Marczibányi Istvánnal, Kazinczy Ferenccel.129 Gyűjtőmunkája során Jankovich maga is elismert szaktekintéjévé vált gyűjtőköreinek. Több külföldi tudós társaság választotta tagjai sorába, mint például a német máj na-frankfurti történész társulat vagy a thüringiai régészeti társulat. Miután az 1825. évi országgyűlésen egy fiatal huszárkapitány, gróf Széchenyi István egy évi jövedelmét (mintegy 60 000 forintot) ajánlotta fel az Akadémia alapítására, és további adományokból összegyűlt a megalakításához szükséges összeg, 1827. november 30-án a nádor egy választmányt nevezett ki az alap- és rendszabályok részletes kimunkálására. Ebben a választmányban a négy első alapító - gróf Széchenyi István, Vay Ábrahám, gróf Andrássy György, gróf Károlyi György mellett - gróf Teleki József elnöklete alatt huszonkét tudós volt. A tudósok között a 19. század eleji magyar tudományos élet olyan kiválóságai szerepeltek, mint Budai Ezsajás református szuperintendens, Fejér György egyetemi könyvtárigazgató, Horváth István múzeumi könyvtárnok, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Sándor és Jankovich Miklós138. Az 1830. november 17-én, Pozsonyban megalakult Magyar Tudományos Akadémia az elsők között, 1831. február 15-én választotta tiszteleti tagjának a „könyv- és kéziratgyűjtő, bibliofil és bibliográfus, szépművészeti és iparművészeti gyűjtő, régész és történetkutató, irodalom- és tudományszervező, játékszíni mecénás”130 Jankovich VI. Miklóst138. Jankovich az 1810-es évek legelejétől a gyűjtőmunka mellett a tudományos életbe is bekapcsolódott. 1812-ben jelent meg a görög és a római szerzők műveiből készült magyar fordításokat biobliográfiai kutatások alapján elemző írása „Cajus Sallustius Crispus Szent-Györgyi Gellért magyarázásával.” Előrebocsátotta bevezetését a classikusok ismeretébe Jankowich Miklós, Buda, 1812., két kötetben. A másik művében magyar nyelvű etimológiai kísérletekbe bocsájtkozott. A mű címe: „Magyar szó-nemzés ötven példákban.” Előadta W. Jankovich Miklós, több nemes vármegyékben hitelt bíró. Pest, 1812. A későbbiekben csaknem félszáz cikket és tanulmányt írt a Tudományos Gyűjteménybe, Hormayr Archivjába,131 a Felsőmagyarországi Minervába, a Magyar Tudós Társaság 114
