Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)
Szapáry Péter legendája
Élete azonban csak néhány hétre terjedt; a méregnek csak hatályát lehetett késleltetni. Ez alatt megbánván tetteit, bocsánatot esdett, és keresztyén lett. A bég keresztyén lett, Szapáry megjutalmazottaknak hitte szenvedéseit. Végre elérkezett a bég siettetett órája, meghalt mint bűnbánó, legnemesebb barátjának Szapárynak karjai között. Szapáry is kilábolta bajait, szerencse és tisztelet kísérte minden nyomait, korának ő volt egyik legemlegetettebb hőse. Ura, királya sem feledkezett meg róla, kiről harcostársai annyi vitéz tetteket emlegettek, kiről minden tiszta keblű honfi magasztaltsággal szólt: ura királya is szívesen emlékezett meg. Hogy polgári érdemeit, harcias cselekedeteit, példás vitézségét és ritka jellemű keresztyén tettét kellőleg megjutalmazza: aranysarkantyús lovag, majd báró lett, azután alispán, majd az ország második bírája, az összegyűjtött váltságdíjon birtokot vett és megalapítója lett a család mai felvirágozásának, míg végül az uralkodó grófi méltósággal díszítette fel. A Szapáry grófoknak ő lett a törzsatyja. Szapáry Péterrel kapcsolatban egy másik mondát is ismertetett az Ethnográfia 1930-as számában Köhler Aladár. Ez Tatár Péter (valódi neve Medve Imre) által írt, az 1860-as években megjelent népkönyvben „Gróf Szapáry Péter, vagy az ekébe fogott nemes főúr" címet viselte. Tartalma a következő: „Gróf Szapáry Péter és neje Csáktornyán éltek, a grófné kiváló hárfás és énekes volt. A gróf készült a Szentföldre és felesége - kitől elűzetés terhével hűséget követelt - félt, hogy ura távolléte alatt meg fogják rágalmazni. Álmában azt a tanácsot kapta Isten angyalától, hogy mosott vászonból finom inget készítsen urának s adja rá útja előtt. Míg az asszony hű lesz, az ing mosás nélkül is tiszta és fehér marad. Péter gróf és a zarándokok hajóját a vihar idegen partra vetette s Abdurrahman szultán foglya lett, aki kegyetlenül bánt vele, ekébe fogatta és szántatott vele. A szultánnak feltűnt, hogy Szapáry inge fehéren maradt s kérdezősködött a fogolytól, aki felfedte az okát. A szultán elküldte Hasszán fővezért Magyarországba, hogy csábítsa el az asszonyt, mert ezzel is fokozni akarta a fogoly szenvedéseit. Hasszán elmondta a grófnénak, hogy férje a barmok helyett szánt s ha nem bírja a munkát, akkor a tengerbe vetik és a fehér ingről megtudta a nő, hogy a vezér igazat beszélt. Hasszán szabadulást ígért, ha a nő meghallgatja, mire az asszony gondolkodási időt kért. Álmában ismét megjelent az angyal s azt tanácsolta neki, hogy öltsön barát ruhát s így álcázva hárfájával együtt kövesse Hasszánt a szultán udvarába. Abdurrahmannak megtetszett a szépen hárfázó barát s egy hónapi mulattatás után teljesíteni ígérte bármely kívánságát. A grófné, aki nem fedte fel magát, a fehéringes foglyot kérte ajándékul s pecsétes szabadságlevéllel indultak hazafelé. Péter gróf
