Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)

Szapáry Péter legendája

nem ismerte fel a barátban nejét, aki búcsúzott társától s emlékül kérte a szabaduló levelét s egy darabot a bűvös ingből, azután kerülő úton gyorsabban hazament. Anyósa azonban durván megtámadta, hosszas kóborlással vádolta és beárulással fenyegette. A visszatérő Szapárynak anyja elmondta, hogy neje már egy éve és két hónapja kóborol hűtlenül, amit a gróf nem hitt, mert inge fehér maradt. Lakomára hívott barátai is gyanúsították előtte nejét, mire ingerültségében kutyákkal akarta hitvesét elűzni; ha elébe kerül. Ekkor hárfázás hallatszott az udvarból s a gróf felismerte szabadítóját. A barát a grófné iránt érdeklődött, akit a napa újból megrágalmazott és a gróf maga is gyalázott, mire az asszony ledobta a csuhát, felmutatta az ingdarabot és a szabadítólevelet, erre megtörtént a felismerés, vigasztalódás és kibékülés." A Szapáry-monda a huszadik századi irodalomra is hatással volt. Nem tudjuk, hogy a költő Szabó Lőrincet (1900-1957) Mednyánszky báró, a Vasárnapi újság, Tatár Péter vagy Köhler Aladár ihlette-e, de ő is írt egy verset e témában, amelynek a címe A rab Szapáry az övéihez: „Pogány igámnak (amelybe a sors fog, végeken törni az ugart) akik enyhítettétek olykor kínjait, ne higyjétek, hogy nagyon meghatódott szivvel fogadtam azt a korty vizet meg a félóra pihenőt: öröm s áldás volt az is, igaz, köszönöm: de számontartom a bűnötöket. Együtt volt a kincs s nem váltottatok ki. Nem láttok most sem az ekémre rogyni: bírja még bennem a régi bivaly! Tudom, mi az érdem s mi a barátság, de ha ennyit tűrt, elnémul a jaj. - Gyere, kontyos, kezdjük az új barázdát!" A Mednyánszky-féle Szapáry-monda elemzésének mellőzésével ugyan, de meg kell jegyezni, hogy az abban szereplő személyek és események korban és időben aligha hozhatók össze. Köhler Aladár alapos kritikai elemzésére utalva különösen igaz ez az állítás Hamzsa bégre és Batthyány Ádámra. Bár ez utóbbival, mint azt a későbbiekben leírjuk, volt Szapáry Péternek,, katonai vonatkozású kapcsolata. Több nyilvánvaló anakronizmus is van a történetben: például, hogy Szapáry csak 1667-ben házasodott meg, első gyermeke 1668-ban látta meg a napvilágot, tehát a felesége és a gyermeke nem élhették meg férje, illetve apja heroikus szenvedéseit. ^raf bjupoci) am tutf. 'f|tug. 20. kép Eke elé fogva