Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)

Földeák község áttelepülése 1846-ban, területcsere a Návay családdal

1849-ben honvédszázados, Csanád megye másod alispánja, végül 1871-ben a makói törvényszék elnöke / kötött házasságot, Zoltán

6

3 (Földeák. 1838. április 18. t Budapest. 1881. január 22.), Dezsőd (Makó. 1840. április 12. t Földeák. 1904. november 19.), Klotild

65 (Makó. 1843. október 27. f Makó. 1844. június 19. ), Irén

66 (Makó. 1845. április 29. t Földeák. 1860. június 22.), Imre

67 (Makó. 1846. augusztus 15. t Makó. 1846. július 15.), György

6

8 ( ? 1847. t Makó. 1875. július 30.), és végül Imre

6

9 (Makó. 1848. április 12. f Makó. 1848. május 2.).

251 Földeák község áttelepülése 1846-ban, területcsere a Návay családdal A 18-19. században úgy a földeákiak, mint a birtokos család sokat szenvedett a Tisza és a Maros megújuló áradásaitól. Az árvizek nem csak a határban levő vetéseket tették tönkre, hanem sokszor magát a települést is elpusztítással fenyegették. A legsúlyosabb helyzet azonban 1845-ben alakult ki, amikor a két folyón még sohasem látott, nagy árhullám vonult le. A határ már régen vízben állt, amikor május 28-án a késő esti órákban félrevert harang hangjai figyelmeztették a földeákiakat a kialakult vészhelyzetre. Az álmaikból felvert, rémült emberek szegényes holmijaikkal a dombon épült templomhoz menekültek. A munkabíró férfiak a töltéseket erősítették. Az erőfeszítések ellenére a tragédia mégis bekövetkezett.

252 A történtekről már másnap a következő jelentést tette a vármegyének Bugyi Márton bíró, Szabados István adószedő és Adók János esküdtbíró: „1845. május 28-án éjjel 11 és 12 óra között a határban levő töltéseket szélvész által a víznek habjai elszakították. A pusztító víz árja helységünkbe rohant.,. Számos lakosainkat nem csak a házától, hanem élelmezésétől is megfosztotta." Levelükben segítséget és élelmet kértek, mert a település határa már korábban víz alá került. Az áradás nem húzódott vissza, sőt három nappal később, most a gátat Vásárhely felől átszakítva, rombolva rohant Földeákra, elöntve az összes mélyebben fekvő területet. A házaiktól megfosztott lakosok egy része gazból tákolt kunyhókban tengette életét, más részük a falu melletti Szabó halmon 1 Nlt. Családfatöredékek. Földeák.rk.akv., Makói Belvárosi rk. plébánia anyakönyvei. 2 CSML.ML.V.257. Földeák község iratai. Tanácsülési jegyzőkönyv, (továbbiakban: tjkv.) 1845.148.sz. és Kiss József volt földeáki plébános följegyzései. (Kézirat a makói József Attila Múzeumban.)