Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
A 19. század közepétől napjainkig. A Návay család idősebb ága - Návay László leszármazottai
néhányan vesztek el a baleset során. 1874-től a hajókkal együtt ő is átkerült a DDSG-hez. 328 Az 1880-as évek elején a filoxéra hatalmas pusztítást tett a szőlőkben. Návay Kálmántn7 1881-ben kinevezték Csanád megye filoxéra biztosává. Hivataláról, amit fizetés nélkül látott el, 1882 szeptemberében a megyéből való távozása miatt lemondott. Földeáki birtokait lassan eladogatta. 1887-ben 224, 1893-ban újabb 222 holdat kínált eladásra. Valószínű, hogy az eladásokból származott pénzen vette meg - amint arról a Maros újság 1893. október 15-i száma beszámolt - a tiszaszentimrei Schwartz és Wittman féle birtokot 215000 forintért. 329 1896. április 18-án Szombathelyen vezette oltár elé báró Babarczy Kálmán és gróf Forgách Matild lányát, Gabriellát (Szil, 1874. július 29. t Tiszaszentimre, 1934. december 24.). Tiszaszentimrei éveikről így emlékezett unokája, Székely Attiláné Návay Mária^?: „Nagyapáin.. .megnősült és a tengerészéletet otthagyva gazdálkodni kezdett. Akolháton... 600 holdat bevetett lucernával, a hagyománytól eltérően nem búzával, rozzsal. A környező birtokosok nevettek, hogy az öreg tengeri medve miként gazdálkodik. Azt viszont nem tudták, hogy a kereskedelemben a tengeren túl a lucerna keresett cikk. A termést így jól tudta értékesíteni és árából Akolháton 1500 hold földet vett, majd Tiszaszentimrén ugyan ennyit. Talán többet is vásárolt mert mintha 5000 holdról is hallottam volna . Nagyapám haladó gondolkodású ember volt. Azt akarta, hogy nála írástudatlan paraszt ember ne legyen. Templomokat, iskolákat épített, nem csak a sűrűn lakott területeken, hanem a tanyavilágban is. Tanítót is alkalmazott. Részt vett a városháza életében, beleszólása volt a közéletbe és nagy tiszteletben állt. A tanyán, ahol a kastély állt egy harangot építtetett, ami pontban tizenkét órakor megszólalt és a határban akkor hagyták ebédidőre abba a munkát. Ez a harang még most is ott áll.. .Azon kívül volt a tanyán egy több méter magas zászlótartó, amit nagyapám készíttetett. Különböző zászlók voltak. Minden zászló mást jelentett. Volt olyan, amit ha felhúzták, azt jelentette, hogy otthon tartózkodik, vagy olyan zászló, ami azt jelentette, hogy a városházáról érkezett vendég stb. '' Horváth József: A „Nautica" A fiumei M. kir. Állami Tengerészeti Akadémia története. Róna. 1999. 24.p., 26.p., 143.p., MOL. K.173-1868-8-7321. Köszönöm Návay Lászlónak, hogy az irat fénymásolatát a rendelkezésemre bocsátotta. 1 CSML.CSL.IV.B.408.Csanád vármegye alispánjának iratai. 1872-1923. 4746/1881.sz., Maros. 1882. szeptember 17., 1887. november 27., 1893. augusztus 27.