Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
Návayak a 18. század elején
saját lelki üdvére hagyományozott 350 forint 50 krajcárt adja át kezeihez, mivel azzal még neki is el kell számolnia. 17 Ebben az időben már kapcsolatba lépett Temesvári Jánossal, Szeged város főjegyzőjével a szegedi plébánia átvétele ügyében. A városból 1712-ben távoztak a jezsuiták, és a jövendő új plébános számára időben, már előre megállapították annak javadalmát. Elsőnek Hodossy Imre mindszenti plébánost akarták megnyerni, de később mégis Návay János 4 személyében állapodtak meg a városi tanácsnokok. Návayt 4 ismert és jó szónoknak tartották. 18 Temesváry főjegyző 1713 márciusában Nagyszombatban Pyber László érseki helynök jelenlétében megegyezett NávayvaL a plébánia átvétele ügyében, aki 1713. április 7-én Orosziban keltezett levelében örömét fejezte ki a tanács előtt azért, hogy a templom és a parókia kivételezettségét sikerült elérniük. Késznek mutatkozott arra, hogy leköltözik Szegedre akkor, amikor a kinevezését már kézhez vette. Egyedül azt kérte, gondoskodjon a tanács javainak leszállításáról, valamint arról, hogy lakását páter Albertnál, ahol a parókia elkészültéig lakni szándékozik, tisztítsák ki. 19 Már csak egy fontos kérdés volt vitatott, mégpedig az, hogy kinél történjék meg az új plébános bemutatása. A főjegyző e célból megjelent Pozsonyban Keresztély Ágost hercegprímásnál, aki kijelentette, hogy a bemutatás nála történjen meg, mert Szeged mint kivételezett hely ki van véve a püspök joghatósága alól, ezért közvetlenül alá tartozik. Gróf Nádasdy László csanádi püspök ebben az időben új székhelyén, Szegeden tartózkodott. Ő viszont azt kívánta, hogy a bemutatás nála legyen. A városi tanács ennek éppen ellenkezőjét tette. A püspök a történtekért panaszával a hercegprímáshoz fordult, perrel fenyegetődzött, valamint előadta: amennyiben szegedi székhelyén nem gyakorolhatja a lelki joghatóságot, akkor nem lesz a lakosok előtt semmi tekintélye és befolyása. A prímás elfogadta indokait, és élete tartamára felruházta Nádasdyt a joghatóság gyakorlásával. Döntéséről értesítette a tanácsot, és kijelentette: Szeged ugyan érseki megyéjéhez tartozik, de a püspök tekintélyének és tiszteletének emelése érdekében átengedte neki a lelkészség feletti hatalmat. Végezetül kérte az elöljárókat, hogy Návay 4 plébánost mutassák be Nádasdynak. 20 17 MOL. P. 1763. Balassa levéltár 263. 18 Reizner János: Szeged története. Szeged 1899. (továbbiakban Reizner) I. 283-286.pp. 19 CSML.SZL. IV. A. 102La. Titkos levéltár 120. sz. 20 Reizner. I. 283-286.pp.
