Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)
Szirmayak a történelemben
és az ő nagyobbik fiát választanák cseh királynak. A lengyel királlyal a magyarok részéről István 64 tárgyalt. 475 1677. A Thökóly-szabadságharc kezdete A Thököly és egyes gazdag kereskedő polgárok közötti együttműködésre számos korabeli forrás utalásaiból következtethetünk: egyes birtokos nemesi családokkal, például a Szirmayakkal együtt, pénzkölcsöneikkel a „poklokat is megmozgatnák" Thököly küzdelmének támogatására. Az 1677-et követő években Thököly gazdasági tanácsadóinak köre megváltozott. Az Erdélyben maradt familiárisok helyébe a gazdálkodás ügyeiben is járatos felvidéki közép- és kisbirtokosok kerültek, köztük András 476 1680. augusztus Thököly nagy hadisikerei hatására (Vág völgye, Morvaország) több főúr csatlakozott a felkeléshez, köztük András 0 és Miklós^ 477 68 65. 1680. Megkezdődtek az udvar és Thököly közötti tárgyalások. Thököly Caprarához és Szelepcsényi érsekhez is küldött követeket. Bekapcsolódott a közvetítés munkájába Thököly eperjesi iskolatársának Andrásnak 6g testvérbátyja, István 64 Sáros megyei nagy műveltségű, vagyonos nemes. 478 1681. június 14. Thököly május 7-én az országgyűléshez címzett levélben közölte a békülési feltételeket: ragaszkodna a királyi diplomában foglalt szabadságokhoz és a protestáns vallás szabad gyakorlásához. A levél június 14-én érkezett meg az országgyűléshez, amelyet felbontás előtt a királyhoz küldtek. 16-án ismertették az országgyűlésen, és 18-án az alsótábla a válasz megfogalmazását Istvánra 64 és Bezegh Györgyre bízta. 479 5 Köpeczi Béla: A Thököly felkelés az európai közvéleményben 1976. 127.p. 6 A Thököly-felkelés és kora Szerk.: Benczédi László 1983. 21.p. 7 Nagy László: Társadalom és hadsereg 1983. 124.p. 8 A Thököly-felkelés és kora Szerk.: Benczédi László 1983. 132.p.
