Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)

Szirmayak a történelemben

1681. szeptember Felső-Magyarországon a hadműveletek során az évi termés elpusztult, így legalább a szüretet próbálták biztosítani. Az országgyűlés Istvánt

r ( küldte ez ügyben tárgyalásra Thökölyhez.

480 1681. november 13. Thököly és I. Lipót megbízottai Szoboszlón fegyverszünetet kötöttek. A fő érdem Istváné volt, aki mint Lipót híve már 1680-ban is tárgyalt Thökölyvel. (Ez feltehetően csak a forrásművet író Szirmay Antal „Lipóthűségének" tudható, mivel a következő forrásmunkák Isrvánt

64 mint Thököly hívét említik.)

481 1682. augusztus 14. Thököly elfoglalta Kassa várát. A Citadella elfoglalásában oroszlánrésze volt András „ hadmérnöknek, aki jól ismerte a vár erődítési rendszerét, amelynek alapján összeállították a haditervet.

482 1682. december Thököly követei, István,, és Jánoky a bécsi udvarnak a következő követeléseket adták elő: Thökölyt ismerjék el Felső-Magyarország fejedelmének, és biztosítsák ezen a területen a vallásszabadságot.

483 Thököly követei útján figyelmeztette az udvart a készülő török hadjáratra.

484 1682. A kassai Citadella bevétele után a központi és a területi pénzügyigazgatás jó néhány tagja lett a fejedelem híve. A testület első vezetőit Thököly a maga emberei közül nevezte ki szeptember 12-én, és akkor iktatták be tanácsosi tisztükbe Hamvay Péter Gömör megyei birtokost, valamint Andrást

68

, a fejedelem egykori eperjesi iskolatársát, aki az időközben eltelt évek során 10 A Thököly-felkelés és kora Szerk. :Benczédi László 1983. 139.p. 11 Szirmay Antal: Zemplin not. Hist. 242-253.

pp. ,2 Nagy László: Társadalom és hadsereg 1983. 124, 259.

pp.; Borovszky S.: Zemplén vármegye története Budapest., 1897. 403.p. 13 Köpeczi Béla: A Thököly felkelés az európai közvéleményben 1983. 233.p. !4 Magyarország története 1526-1686 1985. II. köt. 158.p.