Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)
A család birtokai, kastélyai
meg a birtokot. Alfred növekedése egybeesett a gazdálkodás hanyatlásával, így eziránt, némiképp érthetően, nem nagy fogékonyságot mutatott. Inkább a művészetek és a tudományok vonzották. Gróf Szirmay Alfréd 1878-ban feleségül vette Probstner Máriát, aki gazdag szepesi polgárcsaládból származott. A házasság konszolidálta Alfréd vagyoni helyzetét. Az egykori (személyes) visszaemlékezések az 1870-es, 80-as évek fordulójának szirmabesenyői „fantasztikus miliőjéről" számolnak be. A 36 szobás kastély, a hatalmas kert minden előítélettől mentes, szabad légkörét emelik ki. A házasságot követően a gróf számára birtokvásárlásra is nyílt mód. Sáros megyében Gribón mintegy ezer hold erdőt szerzett, emellett az 1895-ös gazdacímtár adatai szerint az ugyancsak Sáros megyei Szentmihályon egy szintén kb. ezer holdas megosztott birtok tulajdonosaként szerepelt, amit haszonbérlőknek adott ki. Alfréd 290 1900-ban bekövetkezett halálával aztán ez a hág kihalt, a birtokot leánya, Eszter 30() örökölte. Ekkor került sor a nagyobb eladásokra és a saját gazdaság felszámolására. Eszter a századforduló tájékán ment férjhez Dabasi Halász Zsigmond huszárkapitányhoz. Idősebbik fiúk, Halász Zsigmond (1911-1997) jogi pályára ment, számára a gazdaság biztos megélhetést már nem nyújthatott, s bár a válság után az újjáélesztett saját kezelésű birtokot ő irányította, ez az elmúlt évtizedek bomlási tendenciáin az 1945-ös felszámolásig már nem változtatott. 396 1945 után a kastélyban általános iskola, tsz.-iroda működött. A könyv szerzője az 1970-es években járt először Szirmabesenyőn, akkor üres, romos állapotban állt már. 1986-ban ismételte meg a kirándulást a szüleivel Szirmabesenyőre. 2000-ben érkezett az első hír, hogy a kastélyt felújítják. 397 A szerző 2003 őszén járt újból Szirmabesenyőn. A felújítás elkezdődött. István még az 1680-as években építette a Sáros vármegyei Szentmihályon (szlovák neve Sarisské Michafany) rokokó kastélyát, főhomlokzatán háromszögletes oromfallal, stukkókeretes ablakaival. Külseje egyszerű volt, annál több festett architektúra tagolta belsejét, előcsarnokát, lépcsőházát, a földszinten öt kisebb, az emeleten négy nagyobb termét. 398 396 Fejezetek Szirmabesenyő múltjából Szerk.: Lénárt Béla Szirmabesenyő, 2000., 184-185. pp. lábjegyzet j97 Észak-Magyarország napilap 2000. október 4 . ,98 Divald Kornél: Felvidéki séták Szent István Társulat Kiadása 1930. 130.p.
