Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)

A család birtokai, kastélyai

István a Sáros vármegyei birtokokat, így a szentmihályi kastélyt fogadott fiára, gróf Sz. Tamásra

2

.

4 hagyta. Tamás,., 1730-ban Sáros vármegye főispánja volt.

39

" Ekkor épített Szentmihályon egy másik, úgynevezett nyári kastélyt. Divald Kornél így ír a már idézett művében: Igen helyes kis rokokó palota... Ám a kastélyt, azonfelül történelmünkben is szerephez jutott régi főúri család építette, s termeit a 18. században oly fénnyel díszítette, aminőhöz foghatóval Felsőmagyarországkeleti felének kastélyaiban nem sok helyen találkozunk. S igazán nagyot vétett kultúránk, de saját vagyoni állapota ellen is, aki lebontatta s köveit eladta, holott falaira festett freskók közül egyik-másik többet megért, mint amennyit a vállalkozó a lebontott kastély anyagáért fizetett. 4,1,1 Sáros vármegyében egészen az 1800-as évekig birtokosok voltak a gróf Szirmayak. Tamás,., fiát, Tamást,,, 1760-ban Sáros vár2.54 zol megye főispánjának választották, mint édesapját.

401 Sáros vármegyében volt birtoka az 1800-as években a grófi család tagjainak, Istvánnak^ , Ferencnek,^, Károlynak

277

, Gellértnek

2g6 és Sándornak

28V

402 Valamelyikük, vagy valamelyikük gyermeke lehetett az, aki eladta a nyári kastélyt egy másik Sárosi földbirtokosnak. Az új tulajdonos az épület anyagát 500 koronáért adta el egy odavaló zsidónak.

403 108. kép Szirmabesenyő-Szirmay kastély 1986 109. kép Észak-Magyarország napilap 2000.okt.4. ,99 Nagy Iván: Magyarország családai X. köt. 745.p. 400 Divald Kornél: Felvidéki séták Szent István Társulat Kiadása 401 Nagy Iván: Magyarország családai X. köt. 745.p. 1930. 130.p. 402 403 Divald Kornél: Felvidéki séták Szent István Társulat Kiadása 1930. 127.p. Megmenekült a dózerektől a Szirmay-kastély