Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)
A németszőgyéni Jósák és nagybányai Jósa András kapcsolata. Németszőgyéni – nagybányai rokonság?
ban. A bécsi egyetemen 185152-ben két jogi szemesztert is elvégzett, majd pályát módosított, s a magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián szerzett gazdász diplomát. Gyakornokként megfordult 1835-ben Széchényi nagycenki birtokán, de hamarosan hazatért a Bihar vármegyei Nagyszántóra, ahol apja 700 holdas birtokán gazdálkodott. Már 26 éves, amikor beiratkozott a bécsi egyetem orvosi karára, ahol 1864-ben avatták orvossá. A friss diplomás dr. Jósa András hazatért Szabolcsba, és 1864 végén átvette dr. Korányi Frigyestől az akkori megyeszékhelyen, Nagykálióban működött cc , , . , , , . T , A , , XA , J ' OJ _ 55. kep A nyíregyházi Jósa András Múzeum vármegyei közkórház igazgató főorvosi állását, amit 1884-ig töltöttbe. (Miközben Bécsben sebész szakképesítést is szerzett.) 1884-ben nevezték ki Szabolcs vármegye főorvosi tisztségébe már az új megyeszékhelyen, Nyíregyházán. Áldásos orvosi működéséről, a járványok elleni küzdelméről, a közegészségügy fejlesztéséért tett intézkedéseiről hosszan lehetne írni. Igazi polihisztor volt, a szó legnemesebb értelmében. Például egész életében sokat fúrt-faragott, a müfogásokat még bécsi éveiben tanulta el az udvari esztergályostól. Ebbéli tudásának hasznosult eredményeit (maga készítette szék, asztal stb.), ma a Jósa András Múzeumban lévő Jósa-emlékszoba őrzi. Maga használta orvosi műszereket is készített asztalos-esztergályos ismeretei birtokában (például fennmaradt nőgyógyászati fogó feltalálása és kivitelezése). Kiváló régész volt, ásatásainak, gyűjtőmunkájának igen gazdag és értékes termését ma a Jósa András Múzeumban találjuk. O alapította 1864-ben a Szabolcs vármegyei Régészeti Társulatot,
