Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)
Jósa Mihály és leszármazottai a 19. század végéig
ezt el, ugyanis nagykorúsításuk után udvarába vette, majd neveltette az alispán mindkét fiát. Mihály 47 , már 1700-ban Rákóczi tisztje, 1706-ban a nemesi kompánia kapitánya, majd a fejedelem adjutánsa, hadsegéde volt. 174 1707 körül visszakapták birtokaikat, amelyen öccsével osztoztak. Mihály előbb a Rákóczi-szabadságharcban a kurucok oldalán harcolt, majd később - ennek okát nem ismerjük - átállt az ellenséghez, ahol először a Lehotzky, később a Babocsay Lovasezred kapitányaként különféle hadszíntereken, később 1728-ban a Rajnánál is csatázott. A Rákóczi-kor máig egyik legnagyobb kutatója, Thaly Kálmán munkája során ráakadt egy korabeli, 1709-ben kelt gúnyversre, amit egyértelműen Jósa Mihálynak tulajdonított. Egyik tanulmányában részletesen elemezte a verset és Jósa személyiségét is. Nézzük, mit írt Thaly róla. 175 ,,S a pasquilloknak még ezekkel nincs vége, mert még kettőt találunk e kötetben; egy rövidebbet 1715—20 tájáról a „nyomorult (sic) Túrócz vármegyére" s ennek nemessége egyes tagjaira, amelyben ezek corruptioja ostoroztatik, s egy hosszabbat, valódi humoros ésszel és elevenséggel - csakhogy itt-ott kiadhatatlanul trágár részletekkel - írva, ismét egy túróczi nemesről, Beniczky Gáspárról, ugyancsak egy e megyebeli fiatal nemes: Jósa Mihály által, s ifi. b. Révay Mihálynak ajánlva. Költ e versezet Bécsben, 1709. május 31-kén, s Beniczky Gábornak, e hatalmas túróczi Don Jüannak s egyúttal Bachus fölkent papjának egész élete csúfosnál csúfosabb kalandjait beszéli el, úgy otthon Túróczban s a szomszédos megyék úri házainál, mint később Rozsnyón Vay Adám és Ottlyk György asztalánál, s Rákóczi táboraiban. A vers szerzője, Jósa, kinek írását Rákóczi titkos levelezési-könyveiből igen jól ismerem, e fejedelemnek egyik udvari ifja, majd hadsegéde volt: de a trencsényi harcz napján jóltevő urát gyalázatosan elárulva, az ellenséghez szökött, s másnap már kalauzként lovagolt Heister üldöző csapatai élén, azokat egyenest a fejedelem főhadiszállására s a podgyászvonatra igyekezvén vinni. " 74 Kuruc vitézek folyamodványai 1703-1710. Összeállította, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta Esze Tamás. Hadtörténeti Intézet, Budapest, 1955. 309. p. Rövid életrajzát lásd: Magyar írók élete és munkái. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából írta Szinnyei József kir. Tanácsos a Magyar Nemzeti Múzeum Hirlap-könyvtár őre. V. kötet. Iczés - Kempner. Budapest, Kiadja Hornyánszky Viktor könyvkiadóhivatala, 1897. 644. p. 75 A Magyar Történeti Társulat 1874. évi kirándulásáról szóló jelentések. N. Thaly Kálmán jelentése a Radvánszky és gr. Csáky - (szepesmindszenti) levéltárak Rákóczi kori ad. Századok 1874. 101. p.
