Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)
Jósa Mihály és leszármazottai a 19. század végéig
leírt szavak maradtak. Tény, hogy a családülési jegyzőkönyvek bejegyzései alapján a leányágak örökösei nagy erőfeszítéseket tettek birtokaik növelésére, ezáltal jövedelmük gyarapítására, de a legkisebb akadályok is hosszú évtizedes persorozat kezdetét jelentették. Bár családüléseiken megfogalmazták közös céljaikat, gyakran „új" családjuk érdektelensége szabott gátat a közös célok eléréséhez, amit jól szemléltet egy 1807-ben lejegyzett mondat is. A családülésre mindhárom ág képviselőjét meghívták, azonban az ülésre sokan nem mentek el; amint írták: „De Fájdalom! Tsak a Borbála és Klára Successióján lévő Maradékok jelentek meg, akik is Famíliájok boldogítására minemű elő lépéseket tettek... ". Hiába volt Becsky Ignác törekvése arra, hogy a család ügyeinek átvétele után erősítse az összetartozás tudatot, hiába volt áldozatos munkája, amelyben öt nagy tételben összegyűjtötte a Jósakra vonatkozó leleszi konventi anyagot, genealógiai táblákat, a Jósak korábbi levelezését két kötetben, és hiába rendszerezte a családülési jegyzőkönyveket, törekvését hosszú távon nem sok siker koronázta. Nehézségekbe ütközött Becsky azért is, mert az 1810-es években olyan főúri családok ellen is pert kezdett birtokokért, amelynek kimenetele a társadalmi helyzetet tekintve sem lehetett pozitív, nem is beszélve arról, hogy a perelt javak több mint vitatható jogállásúak voltak. A gróf Halierekkel, báró Orczykkal, herceg Esterházyakkal folytatott perek már eleve nem sok sikerrel kecsegtettek. Becsky Ignác tevékenységét mi utódok értékeljük, hiszen munkája eredményét és annak részleteit is kiválóan hasznosítani tudtuk munkánkban, ezért fejet hajtunk emléke előtt! A németszogyeni Jósak ma is virágzó ága Jósa Mihály 47 és leszármazottai a 19. század végéig Jósa Miklós 4| idősebbik fia, Mihály 47 katonai pályát futott be. (Lásd a III. számú genealógiai tábla.) Amint látjuk majd, a Rákóczi-szabadságharcban a fejedelem hadsegéde, majd később a Lehotzky és a Babocsay lovasezredek kapitánya volt, s részt vett a Rajna melletti ütközetekben. Korábban leírtuk, hogy Jósa Miklós 41 Zrínyi Ilona jószágkormányzója, hűséges embere volt. Úgy látszik, hogy II. Rákóczi Ferenc nem felejtette
