Pozsonyi József: A semsei Semsey család története (Régi magyar családok 1. Debrecen, 2002.)

A család grófi ága

Karolina Arankával. Felesége csillagkeresztes palotahölgy, akinek apja Dessewffy Aurél, az Arany gyapjas-rend lovagja, anyja nagykárolyi gróf Károlyi Pálma. Az ifjú pár körülbelül tizenöt évig lakta az Andrássy út 104. szám alatti villát, majd 1909 februárjában 450000 koronáért eladta gróf Széchenyi Lászlóné Vanderbilt Gladysnek. Az eladási ár háromnegyed részéért csaknem ötször akkora fásított telket vett Buda akkoriban fejlődésnek induló területén, a Városmajor utca 28. szám alatt. A telek mélyén fekvő, Kallina Mór által tervezett, 1891-ben épült emeletes villát kibővítette, a Városmajor utcai telekhatárra pedig kétemeletes luxusbérházat építtetett. Semsey László 1943-ban bekövetkezett haláláig itt élt. Ma a kastély az osztrák nagykövetség rezidenciája. A millenniumi ünnepségek alkalmával Apponyi gróf udvarnagy kérelmére és ajánlatára az uralkodó a szertartásmesteri tisztséggel bízta meg. Abaúj-Torna, Borsod és Hajdú vármegyék első virilistája volt. Semsey László 1896-tól szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselő

66 a Kassa melletti Nagyida kerületben, és tagja volt az országgyűlés földművelési bizottságának. II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalát szorgalmazta. 1907. augusztus 25-én /. Ferencz József király Semsei Semsey László kamarásnak, országgyűlési képviselőnek ősei 14. század óta katonai és közéleti téren szerzett, részletesen ismertetett érdemeire tekintettel neki és általa feleségétől, Cserneki és Tarkeői gróf Dessewffy Mária Karolina Arankától született gyermekei András, Heléna és Ladiszlaja részére grófi rangot és az oklevél középső lapján megfestett, szövegében leírt címert adományozza.

61 Semsey László 1929-ben 300 milligramm rádiumot ajándékozott Vass József népjóléti miniszteren keresztül egy budapesti rákkórház létrehozására.

68 László és Dessewffy Karola gyermekei közül Ilona, 1924-ben gróf Ottenburg Ferenccel kötött házasságot, Ladiszlaja pedig 1922-ben plankewarti és vasoldbergi gróf Stürgkh Bertholdhoz ment nőül. Harmadik gyermekük Andor (András)

(374) volt. 66. Sturm Albert: Országgyűlési almanach 1901-1906. (Budapest, 1901). 358. 67. Nyulásziné Straub Éva: Öt évszázad címerei a Magyar Országos Levéltár címereslevelein. (Corvina, Budapest, 1987). 140. 68. Az Est (XX. évf. 195. sz. 1929. aug. 30.) címoldal; Pesti Hírlap (1929. aug. 30.) 12.; Pesti Napló (1929. szept. 3). 11.