Pozsonyi József: A semsei Semsey család története (Régi magyar családok 1. Debrecen, 2002.)

Küzdelmes évszázadok

albán bírta Jeszenovácz és Sobok várát

26

. (Lásd a II. szárnú genealógiai tábla.) A 17. század a török elleni, a függetlenségi és szabadságharcokkal telt el. Ezekből a harcokból „lojálisként" vagy „rebellisként" a Semseyek is kivették a részüket. A század elején többek között Semsey Miklós

(68) tábornok és Semsey IX. László

(73) harcolt a törökök ellen. Ennek a Lászlónak fiai Sándor

(90) ónodi várnagy és György

91 \ aki Wesselényi Ferenc nádor testvérét, Krisztinát vette feleségül. Ez a rokoni kapcsolat is közrejátszhatott abban, hogy a nádor, egy 1656. március 26-án Füleken kelt oklevelében értesítette a jász-kunokat és az ország lakosait, hogy ő a Kis-Kunságot és a Jászságot különös nádori oltalma alá vévén, ennek kapitányságát udvari főkapitányára, Semsey Györgyre ruházta...

21

. Az évszázad végén János'

1U) tokaji, Zsigmond*

106) szegedi vámagy, András*

lü7) ónodi, László"

12

' lugosi kapitány a törökök elleni, Pál

(104) pedig - Thököly Imre Torna vármegyei gyalogságának főparancsnokaként - a Habsburgokkal szembeni függetlenségi harcokban küzdött. Ennek a Pálnak a nevéhez fűződik a kassai citadella bevétele 1682-ben

28

. I. Lipót fej- és jószágvesztésre ítélte nota infidelitatis vádjával, s jóllehet Buda második, 1686. évi sikeres ostrománál Pethneházy Dávid és Semsey Pál huszárjai

29 akadályozták meg 26. u. o.; és Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és ... X. kötet (Pest, 1863). 140. 27. Gyárfás István: A jász-kunok története. IV. kötet 1542-1686 (Budapest, 1885). 259. 28. Thaly Kálmán: Egykorú jelentés a kassai citadella megvételéről, 1682. (Századok VI. évf. 1872.) 416-419.; Liptay Ervin (főszerk.): Magyarország hadtörténete. (Budapest, 1984). 301-302.; 1684-ben már az egész Thököly gyalogság főparancsnoka Semsey Pál generális volt. Lásd: Nagy László: „Kuruc életünket megállván csináljuk..." (Budapest, 1983). 138. 29. Szakály Ferenc: Hungária eliberata Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól 1683-1718 (Budapest, 1986). 60-62. IL ùt 9. kép. A nagyszombati Trinitáriusok „Szent Scapulare" társulata által az 1720-as években festett címeres könyv Semsey címert is ábrázoló oldala (OSZK kézirattár 3650 fol. Lat. V.)