Pozsonyi József: A semsei Semsey család története (Régi magyar családok 1. Debrecen, 2002.)
Küzdelmes évszázadok
10. kép. Semsey címeres vörös viaszpecsét a 17-18. századi iratokon (MOL P597). 11. kép. Ua. a Klobusitzky címerrel. a török felmentő seregek Buda alá vonulását, biztosítva ezáltal a visszafoglalást, s mint a korábbiakban kitűnt, több rokon is harcolt a törökök ellen, az ítélet alapján Pál jószágait I. Lipót elkobozta és rokonainak adományozta. Ugyanebben az évben Semsey János többször sikeresen megakadályozta a török őrség élelemszerző kitöréseit az egri várból, míg végül az egyik ilyen csatában az életét vesztette. 30 A következő évben János testvérét, Lászlót, aki korábban török fogságban is volt, a felkelő kurucok ölték meg Szaláncnál. 31 A Rákóczi-szabadságharcban a II. Rákóczi Ferenc fejedelem melletti 1705. április 2-15-i nemesi insurrectio kimutatásaiban 32 a Sáros vármegyei Semseyek közül a következőkkel találkozunk: személyesen kelt fel Semsey György és István; zsoldost állított maga helyett id. Semsey Péter és anyja; fizetésre kötelezett volt Semsey János, Girálton birtokos, nyavalyatörős; hivatalra kötelezett volt Semsey Péter fejedelmi udvarbíró. Nem azonosítható a családnak az a tagja, aki a Rákóczi fejedelem által Franciaországba küldött Ráttky György irányításával szervezett és az ő nevét viselő „Ráttky-huszárezredben" előbb az Újszászy század hadnagya volt, majd 1711. év elején kapitánnyá léptették elő. Ugyanez év június 23-án a spanyol örökösödési háború egyik jelentéktelen huszár csetepatéjában Willerval 30. Balássy Ferencz: Az egri vár 1687-diki feladásának alkuponljai és a törökök maradékai Egerben. (Budapest, 1875). 47. 31. Szirmay Antal: Notitia Historica Comitatus Zempléniensis. (Buda, 1804). 277.; Nagy Iván: Magyarország családai... X. kötet (Pest, 1863). 141.; dr. Sziklai János és dr. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai I. kötet Abauj-Torna vármegye és Kassa. (Budapest, 1896). 512. 32. Tóth Sándor: Sáros vármegye monográfiája. II. kötet (Budapest, 1910). 95-99.
