Janó Ákos: Hortobágy pusztáról fú a szél... Tanulmányok az alföldi pásztorkodás köréből (Hortobágy, Kiskunság) / A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 62. (Debrecen, 2011)

I. PÁSZTOROK A HORTOBÁGY MELLYÉKÉN - 4. Pásztorbérek és viselet

Pengővel többet kaptak, mint a gulyások. A gulyásság korábban sem volt jobb, mint a földműves foglalkozás. Az 1920-as években felényi bért kaptak természetben, mint később. A természetbeni fizetés 1949-ig volt szokásban, de a következő években már csak a „fejadagot" adták a gazdák a pásztornak, a járandóság többi részét pénzben fizették. (Cs. S.) Pintye Miklós kisbojtár korában a Nagy-tanyán a bacsónál kosztolt. A bére 13 köböl búza, 11 köböl rozs, 2 véka paszuly, 2 véka kása, 25 kg szalonna, 25 juhtartás és 25 forint volt. Ezen kívül kapott 12 „kodrát" földet részes megművelésre. Ezidőben más nőtlen fiatal pásztorok bére is annyi volt, mint a „feleségeseké". Bársony Sándor szolgafiú volt, de már bojtár idejében volt egy pár tehene, borja, meg tudott házasodni. Később tanyás lett, gazdája a városban, ő maga annak tanyáján élt. A gazda földjét harmadában művelte, szántotta, kapálta, s majd a takarást (aratást) is végezte. Egy „kotlóalja" csirkéből vett egy malacot, azt meghagyta „magkocának". Mikor valamennyire gyarapodott, búza alá bérbe vett 2 köblös földet, a következő évben pedig szintén 2 köblöst tengeri alá. így jutott többről többre. (P. P.) Vitányi Imre ökörcsorda pásztor javadalmazása: (Pásztorkönyvéből másolt adatok) 1941-ben jószágonként állattartás: 2 pengő 1 lótartás 4 marhatartás 4 sertéstartás Liba kivételével minden aprómarha 1942-ben jószágonként állattartás: 3 pengő 1 lótartás 2 marhatartás 4 malactartás Liba kivételével minden baromfi 1943-ban jószágonként 4 pengő 2 lótartás 2 marhatartás 4 sertéstartás 6 báránytartás 1944-ben jószágonként 10 kg búza (A búzaár ekkor 54 P/q) 5 kg abraktakarmány 2 lótartás 2 marhatartás 4 malactartás 6 báránytartás 4 50 i

r