Janó Ákos: Hortobágy pusztáról fú a szél... Tanulmányok az alföldi pásztorkodás köréből (Hortobágy, Kiskunság) / A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 62. (Debrecen, 2011)
I. PÁSZTOROK A HORTOBÁGY MELLYÉKÉN - Adatközlők
volt egy parasztgazdánál számadó. 1948-49-ben önálló (magatarti) juhász, adatgyűjtésünk idején a termelőszövetkezet juhásza. (Gyűjtés: 1950. VII. 10-20). (T. I.) Tar István, 23 éves. Balmazújváros, Nagyvkonya. (T. J.) Tömöri János, 84 éves, volt gulyás számadó (a „Tudós" pásztor). Hajdúnánáson. 53 esztendeig volt pásztor, adatgyűjtésünk idején havi 50 forint nyugdíjat kapott. Az apja juhtartó gazda volt, fiaival őrizte a juhokat. Néha ezren felül volt a nyájban a juhok száma. Hajdúböszörményben volt három darabban 12 köblös földje is, amit napszámosokkal dolgoztatott. Egyik darabban búzát, a másikban tengerit termesztett, a harmadik ugarnak maradt. (CI. I.) Ungvári Imre, Hajdúnánás, Bagota puszta. 46 éves. Fiatalon apja mellett bojtárkodott. 14 évig a vasútnál szolgált. (V. I.) Vitányi Imre, 72 éves gulyás, Hajdúnánás. 9 esztendős korától gulyás és 62 évig volt gulya mellett. Nagyapja nyájkondás volt, apja földműves. 9 éves korában nagyapjához ment bojtárnak, két év múlva a szűzgulyánál 5 esztendeig bojtárkodott, majd Fehér Imréhez szegődött. 1900-ban innen hívták be katonának, negyedfél évig volt huszár. A katonaság számára a világháború végéig tartott. Egy esztendeig volt a szerb fronton, onnan hazatért Debrecenbe, majd az orosz frontra küldték, s Odesszában volt a háború végéig. 11 hónap alatt némileg oroszul is megtanult. Ez alatt tört ki itthon a forradalom. 1918. november 5-én indult volt katonatársaival együtt haza, s ekkorra itthon már lefolytak az események, ügy jöttek haza, mint a „fejetlen láb". Ezután itthon ismét gulyás lett és a gulya mellett öregedett meg. 4 136 <§>