Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)
II. A céhes asztalosmesterség kezdetei. 16-17. század
II. A céhes asztalosmesterség kezdetei. 16-17. század Debrecennek már mezőváros korában is ismertek céhei, s noha az asztalosok céhére nincs olyan konkrét adatunk, mint pl. a mészárosokéra, tudjuk, hogy a régi céhek közé számítottak Debrecenben. A feltárt adatokból nagy létszámú, jelentős céh élete bontakozik ki előttünk. Atanácsülési jegyzőkönyvekben 1547-től szerepelnek foglalkozásnevek mint családnevek, többek között asztalgyártó (aztalgiarto), asztalos (aztalos) nevek is. Az „asztalgyártó", illetve „asztalos" családnév mellett, talán a „deszka" elnevezésű családot is az asztalosok közé sorolhatjuk, hiszen az ácsmesterségből kinőtt asztalosipar önállósulását a 14-15. század folyamán, éppen a fűrészmalommal előállítható téglalap keresztmetszetű deszka alkalmazásának köszönheti. 15 Asztalos családneveket találunk például a nyilatkozatokban, melyeket Debrecen polgárai üzleteikről, városi ingatlanvételeikről, tartozáselengedő és törlesztést nyugtázó egyességekről tettek, továbbá a Tanács elé került céhes ügyek aktáiban, amelyek az asztaloscéh dolgaiban hozott döntéseket, a piaci és vásári szabályzatokat is tartalmazzák. Utalnak a tanácsülési jegyzőkönyvek a városi bíróság és a Kalmárok Bírája előtt folyó perekben foganatosított intézkedésekre, de helyenként a pereket eldöntő ítéletek summája is található itt. Tartalmazzák végül a jegyzőkönyvek a városi szabályrendeletek elleni vétségeket és kiszabott büntetéseket, nem ritkán a céhekkel kapcsolatban is. Ezek mind a személyekre, mind az asztalos céhélet egészére hasznosítható adatokat tartalmaznak. Az elvégzett munka egyik eredménye a Debrecenben működött 16. és 17. századi asztalosmesterek névsora. Míg a 20. század elején Debrecen kiváló történetírói 16 a 17. századból a város híres főbírájának, Balyik András asztalosmesternek közéleti működését említik,valamint néhány nevet a 16 századból, addig most, 1547-1687 között az említettekkel együtt huszonkét asztalosmesternek, - közülük tíz céhmesternek - működéséről tudunk. Ezek: Gregorius Dezka, Joannes Aztalgiarto, Joannes Aztalgiarto özvegye, Matthias Aztalgiarto de Eperjes, Leonardus Aztalgiarto, Michael Acs alias Asztalos, Asztalos Mihály, Asztalos Péter, Asztalos György, Asztalos Jakab céhmester (1620), Balich Jeremiás céhmester (1620), ifj. Asztalos Gáspár céhmester (1630), Asztalos István, Szopó Asztalos István (valószínűleg két személyről van szó), Asztalos Pál céhmester (1630), Asztalos György céhmester (1633), Ráczkevi István és Királyházi (Kiházi) Jákob céhmesterek (1636), Asztalos Ferenc céhmester (1643), Balich Mihály céhmester (1646), Asztalos Gáspár és Kerekes Mihály (filiális mester, az Adattárban ezért nem szerepel). Balyik András asztalosmester - a későbbi főbíró -, 1656-ban lett céhmester, 1670-ben említik utoljára, mint az asztalosok előjáróját. Magyarországon az első asztaloscéhek a 16. században alakultak. 17 Debrecenben - feltehetőleg szintén létezett mára 16. században asztalos céhszervezet. Erről írásos emlék nem maradt fenn. 18 A debreceni asztalosok 1620. december 14-én nyerték első, ismert, 29 cikkelyes privilégiumlevelüket Asztalos Jakab és Balich Jeremiás asztalosmesterek kérésére. 19 A kiváltságlevelet 1636. március 8-án és 1646. január 27-én megújították, és artikulusait kiegészítették. ATanács 1647-ben, „in Festő S. Martini', Szent Márton napján, azaz november 11-én, a hozzáfűzött kiegészítéssel utólag megerősítette. Egy artikulus szövegének módosítása miatt ugyanez történt 1701-ben. E privilégiumlevél hosszú időre megszabta az asztaloscéh működését, legalább 1752-ig érvényben volt. Varga Gyula „Adatok a debreceni asztaloscéh és a népi bútor történetéhez" című tanulmányában e privilégiumlevélnek nemcsak teljes szövegét közölte, hanem azt behatón elemezte is. 20 Lényegében arra az 15 BOGDÁN 1973. 106-109.; VARGA 1990. 93. 16 Szűcs 1871.; ZOLTAI 1906. 6-20. Zoltai említi Deszka Gergely, Asztalos László, Asztalos János, Asztalgyártó Mátyás, Asztaljártó Ferenc Tamás és János nevű polgárokat. 17 BOGDÁN 1973. 106-109. 18 Csak az 1620. évi kiváltságlevél utal rá. DEBRECEN I. 452^53.; VARGA 1990. 93-94. 19 Eredeti az 1647-ig történt kiegészítésekkel Debrecen, Déri Múzeum. Történeti Adattár, Sz. 1908. 249., másolata: HBML IV. A. 1013/ l./f.1. - ZOLTAI 1911. 86.; DEBRECEN I. 452. 20 VARGA 1990. 94-95., 151-155.
