Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)
XII. A „Kundschaft-vita”
Asztalos Ferencz Minden Királyi Kultsos Szabad és Mező Városokban lévő becsülletes Asztalos Mestereknek Minékünk jó akaró Urainknak és Barátainknak köszönetünk és kész szolgálatunknak ajánlása után jelenttyük ez mi kérelmünket hogy az mi jóakaró társunknak u: m: FODOR Aszt: ANDRÁSNAK az becsülletes iffjú legénye u: m: SZILÁGYI ANDRÁS Mester a mi becsületes Czéhünknek szokott rendi szerént az ő apród vagy Inas Esztendeiben u: m: negyedfél esztendőkben híven és igazán szolgált, az ő Inasi állapottyábul felszabadíttatott és Szabad Mester legínynek tőlünk mondattatott, edsszersmind kész bizonságára is néki Czéhünk Pecséttyével is megerősíttetett szabad és bizonság levél adattatott. Minekutána kérünk szeretettel Kigyelmeteket u: m: Minden helyben lévő becsülletes Urainkat és Czéhbeni jóakaró Barátainkat, hogy ha valahol valamellyet Kigyelmetek közzül meg talál ez a meg nevezett ifjú u: m: SZILÁGYI ANDRÁS Mester és a mesterségének öregbítésének okáért Kegyelmeteket megkeresi Mestersége szerint is Kegyelmeteket szolgálni akarja, ez mi Levelünket nála látván Kegyelmetek szeretetben fogja és Műhelyekbe fogadgya s ott ha ugy fordulna, hogy Kegyelmetek között megmaradgyon tisztességes Czéhekbeni társaságába is befogadja s Artikulusi szerént való igasságával éltesse. Melly Kigyelmetek jóakaratban! kész voltokért válaszként mi is a Kegyelmetek Levelével Czéhünkhöz jövő becsülletes személlyekkel segedelemmel és Attyaijó gondviseléssére leszünk. Kgmeteket pedig minden jó dolgokban szolgálni igyekszünk. Ezekutána Istennek ajánljuk mindnyájan Kgmeteket. Kelt és kiadatott a már nevezett Szabad és Királyi Debreczen várossában, a felly ül említett 1717dik Évben a mi Becsületes Czéhünknek erejével és szabad Czéhes hatalmával. 59 Később szokásba jött, hogy a bizonyságlevelet a legény érkezésekor a céhnek átadta és távozásakor működése helyén újat kapott helyette, amivel a következő helyre tovább vándorolhatott. (A bécsi Tischler Innung több száz, Közép-Európa levéltárai és múzeumai több ezer ilyen bizonyságlevelet őriznek.) A Kundschaft, az egységes, szabványos bizonyságlevél, nyilván a visszaélések meggátlására nyert bevezetést. Az előrenyomtatott űrlapra beírták a legény nevét, mesterségét, származási helyét, életkorát (itt sok pontatlanság előfordulhatott), termetét, hajszínét, s a céh igazolta a munkában eltöltött évek, hónapok vagy hetek számát. Sok esetben a város látképével (veduta) látták el az űrlapokat. Elsőnek Nürnberg városa adott ki 1740-ben városképes Kundschaftet. 60 A Kabai féle bizonyságlevél Debrecen első látképét őrizte meg számunkra. A Kabai Mihály metszette 1788-ban készült tanúbizonyság-levél kulisszaszerű, architektonikus keretben helyezte el a szöveget, felette Debrecen város látképét. (37. kép) Az írást keretező architektúrában, amelynek két szárnya ívesen az előtér felé hajlik, tagozott párkányon álló kompozitfejezetű oszlopok és pilaszterek egy többszörösen tagolt, kiugró, fogrovatos koronázó párkányt tartanak, melyen egy-egy puttó figurája ül. Rámutatnak Debrecen látképére, amelyet a város címere - a Húsvéti Bárány pálmafával, főnixszel és napkoronggal -, és „Insignia Civitatis Debreczen" felirattal koronáz. Alul, középen, plasztikus volutáktól közrefogottán, a debreceni asztaloscéh pecsétjét látjuk rokokó cifrázatokba ágyazva. A mellvéd homlokzati mezőiben az asztalosmesterség szerszámai. A térben ábrázolt párkányzaton háromféle gyalu fekszik. A metszet jelzése: „Mich. Kabai delin, et sculp." A látkép feltünteti az 1802-ben leégett csúcsíves Szent András-templomot is, még eredeti mivoltában. így Zoltai Lajostól kezdődőn a Debrecen város múltjával foglalkozó szerzők a réz nyomódúcot vagy levonatot értékes topográfiai dokumentumként mutatták be. Egyesek, mint az egykori, monumentális, gótikus stílusú kéttornyú Szent András-templom hiteles ábrázolását, mások, mint Debrecen város első látképét, ismét mások mint a város első, világi tárgyú metszetét említik. A legényvándorlás dokumentumaként azonban különösebb figyelemre senki sem méltatta. 59 A piros tintával, kézzel írott Szabad- és bizonságlevél: Debrecen, Déri Múzeum, Itsz. Sz. 1908. 263. Az írója a papíros felső részén tollal szabadkézi díszítést alkalmazott, s nagy betűkkel kezdte az írást, emiatt a végén a szöveget tömörítenie kellett, hogy kiférjen, így nem könnyen olvasható. Leírása itt először. 60 STOPP 1982. és STOPP 1987. H 13., 30-31.
