Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)

XII. A „Kundschaft-vita”

37. kép. Kabai Mihály: Az asztalos céh látképes bizonyságlevele, Debrecen, 1788. A debreceni asztaloscéh ezen bizonyságlevele meglepő hasonlóságot mutat Zürich város asztalos- és puskaműves céhének Hans Caspar Hirschgartner (1701-1766) által 1763-ban vagy 1764-ben rajzolt, és Rudolf Holzhalb (1723-1806) által 1764-ben metszett városképes Kundschaftjával. (38. kép) Ennek oka, hogy a debreceni asztalos céh tudatosan, a „Tigurumi", vagyis a zürichi asztaloscéh bizonyságlevele mintájára rendelte meg saját bizonyságlevelét 1785-ben. Ennek egy birtokukban lévő példányát adták át másolásra Kábáinak. Az elkészült munkával a debreceni céhmesterek nem voltak megelégedve. Király Ferenc és Molnár Mihály ezért elhatározták, hogy a budai asztaloscéhhez fordulnak, s Kabai munkájáról az ottani rézmetszőtől szereztetnek be szakvéleményt. Az eset kapcsán írott levélből fény derül a zürichi kapcsolatra. A megrendelt Kabai féle bizonyságlevél ügye érdekes emléke az asztaloscéhek közötti kapcsolatnak is, amint Debrecenből Budára fordulnak segítségért és tanácsért. Dokumentuma a debreceni asztaloscéh ama törekvésének, hogy szokásokban és külsőségekben sem maradjon el más városok asztaloscéheitől. A történetből számunkra érdekes adat, hogy Debrecenbe is eljutott a zürichi asztalosok „Kundschaftja". Hozhatta azt külföldi idegen vándorló legény, de hozhatta azt bizonyítványként, vándorlásából, Zürichből hazatérő debreceni asztaloslegény is.