Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

közé állt, akik vagyonnal nem rendelkezhetnek. Keresztély 1369-ben már a pálos rend generális priorja (perjele) volt. 1355. szeptember 30-án az egri káptalan által kiadott oklevélből kiderül, hogy kik voltak Keresztély főesperes apja és testvérei. Az oklevél ugyanis bizonyítja, hogy Fodor Mihály szováti nemes a Szabolcs megyében lévő Szovát, Keserűegyház és Kabaegyház birtokokat - későbbiekben megtudjuk, hogy részbirtokokról volt szó - melyek a fiáé Keresztély f őesperesé voltak, a maga és fia László nevében, miután Veych Jánosfia György feleségét Fodor Ilonát az anyai részért és leánynegyedért kielégítették, örökösen átadta Literati Mihálynak.

20 1357. április elején Bebek István országbíró bizonyította oklevelében, hogy három birtokba a váradi káptalan be is iktatta. Annak ellenére, hogy Debreceni Jakabfia István és Pálfia Gergely, valamint Pércsi Zanyó többször is ellentmondtak, de végül az idézésre nem jelentek meg. Ebből az oklevélből viszont megtudjuk, hogy ezekbe a birtokokba Péter váradi prépostot is beiktatták.

21 A három fent idézett oklevelet azután a király Miklós fia Literati Mihály és három testvére Péter prépost, István és András kérésére 1368. január végén megerősítette és privilegiális alakban is kiadta.

22 Úgy gondoljuk, hogy az 1355. évi szováti Fodor Mihály egy személy az 1330-as évektől szereplő Szovát-i Mihállyal, a Fodor családnév lassan alakult ki. Három illetve négy fiáról: László, György, Kilián és Keresztély és egy leányáról HelenaIlona tudunk, aki Veych Györgyné lett. Ennek a családnak eredete, véleményem szerint visszanyúlhat a XIII-XIV. század fordulójára, amikor a falu már nem tartozhatott a kolozsi várhoz. Feltehetően ennek a többször szerepelt Szováti-i Fodor Mihálynak az unokája volt az a Szovát-i (Zowach) Mihály diák, akinek özvegye, Álmosdi Csire Péter lánya. Álmosdon részbirtokra volt jogosult két leány testvérével: Kálló-i Lökös Miklós feleségével, Dománhida-i János özvegyével együtt, hasonlóan férfi testvéreikhez. Jánoshoz és Lászlóhoz, ezek viszont a birtokot és a ménesbeli lovakat kezükben tartották. 1406 nyarán Perényi Péter máramarosi ispán oklevele bizonyította ezt.

23 Egyelőre nem követjük tovább Szovát és a birtokosok történetét, tisztáznunk kell az 1355-ben a Szováti család birtokaként feltűnő Keserűegyház történetét. El20 1355. június 19. Budán kiadott oklevél hiteles másolatát lásd Hajdú-Bihar megyei Levéltár. IV.A 1021/d.2. Káptalani másolatok. 109 d. - 1355. szeptember 30. Egerben kiadott oklevél hiteles másolatát lásd Hajdú-Bihar megyei Levéltár. IV.A. 1021/d.2. Kápt.más. 109 e. - Adatok az egri egyházmegye történelméhez. II. (Szerk. Kandra Kabos. Eger, 1887.) Okmányok és regeszták c. részben. 209-210. 21 1357. április 5. Visegrádon kiadott oklevél hiteles másolatát lásd Hajdú-Bihar megyei Levéltár. IVA. 1021/d.2. Kápt.más. 109 f. 22 1368. január 29. Budán kiadott privilegiális oklevél hiteles másolatát lásd Hajdú-Bihar megyei Levéltár. IV.A.1021/d.2. Kápt.más. 109 c. 23 Zsigmond-kori Oklevéltár II/1-2. (Összeállította Mályusz Elemér, Bp. 1958) II/l. 587. A 4778. Regesta. H 425