Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

sőnek Zoltai Lajos foglalkozott ezzel a kevés adattal rendelkező településsel.

24 Neve alapján - korábban szóltunk az - egyház, - egyháza helynevekről - egy tatárjárás előtti Keserű volt az előzménye. Templomos hely, de a pápai tizedjegyzékekben nem szerepel. így feltehetően a XIV. század elején is pusztabirtok volt, vagy csak néhány család tengődhetett itt. A ritka helynév az Árpád-kori Bihar megyében is megtalálható. Ennek első említése 1215-ből ismert, 1248-től az Osl nemzetségbeli Keserűek faluja. A falunév vagy a keserű melléknévből vagy a már 1138-tól adatolt Keserű személynévből alakult. Ha melléknévből származtatjuk, akkor ott lévő savanyú víz forrásra is gondolhatunk. 1779-től Ér keserű a neve, község Érmihályfalvától délre.

25 Adatok hiányában nem tudjuk eldönteni, hogy a Szováton is birtokos család Keserűegyház birtokot a falu végleges elnéptelenedése után szerezte meg, vagy Kabaegyházzal együtt valamikor a XIII. század közepén. Zoltai már 1925-ben felvetette, hogy a falu határa Szovátba olvadt be és „Keserűegyház földje a szováti határnak éppen azt a részét alkotja, mely Nagymező néven 1918-ig Debrecen város örökös birtoka." Úgy vélte, hogy Keserűegyház azonosítható a Szepesi és Szováti családok földesurasága alatt 1461-ben feltűnő Boldogasszony telke birtokkal. Helyét a Derecskéről Kábára vezető Árpád-kori sóút északi oldalán lévő laponyagon, a tetétleni határ mellett tételezte fel.

26 Megerősítette ezt a vélekedését egy 1928-ban kimondottan Keserűegyházáról írt cikkében „az elpusztult Keserűegyház fekvését, amely sem dűlő, sem ér, sem halom nevében nem maradt fenn" Szovát külső határa déli részén a szoboszlaikabai-tetétleni községhatárok közötti háromszögben egy névtelen laponyagra helyezi. Hivatkozik egy XVIII. századi tanúkihallgatásra, ahol a szováti Nagymezőn egy elpusztult templom helyét említették. Ez szerinte Keserűegyház feltételezett helyét írja körül. A XV. századi Szováti családot Literati Mihály vagy valamelyik testvére leszármazottainak tartja.

27 Az 1406-ban említett Szovát-i Mihály diáknak és az akkor már özvegye Álmosdi Csire Péter leányának fia lehetett az a Szovát-i (Zowath) Mihály fia Péter, aki Szovát-i Miklós fia Andrással nyolc fogott bíró ítélete alapján megegyezett 1407ben Pércs-i Mike mester fiai Mátyás, László, Benedek és Péter valamint Pércs-i Zanyo fia Péter Köteles faluja és Szovát közötti vitatott határban. A határ nyugaton a Kösélyszeghalma (collis Keselzeghalma) tetején indul, áthalad a Kösély völgyén (vallis Késel), majd szántóföldeken fut tovább, ahol földhányás jelzi, érinti Hosszútelek halmát (monticulus Hozythelekhalma). Az Ár24 Zoltai 1925. Települések. A 2. jegyzetben i. m. 41-42. 25 Györffy 1963. Árpád-kori. A 9. jegyzetben i. m. 633. - Kiss L. 1988. A12. jegyzetben i. m. 1.428. 26 Zoltai 1925. Települések. 41-42. 27 Zoltai Lajos: Vol-e Keserű nevű falu Szabolcs vármegye hajdani területén? = História. I. évf. (1928). I. k. 7. sz. 1-2. - A cikk válaszként íródott ugyanennek a folyóiratnak 1. k. 5. számában Málnási Ödön tollából megjelent írásra, mely kétségbe vonta Keserű falu valamikori létezését. 426 C^