Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig

Lássuk most a családnevek előfordulását, a különböző keresztnevek összevonása után. Az 1572. évi defter 84 jobbágyneve 56 családnevet, az ugyanaz év dézsmajegyzék 73 jobbágyneve pedig 37 családnevet mutat. Ezek közül 27 mind a kettőben előfordul, tehát a defterben 29, a dézsmajegyzékben 10 olyan családnév szerepel, melyet a másik forrásban nem találunk meg. így a vizsgálható családnevek száma 27 + 29 + 10 = 66. A családnevek elemzése az ugyanaz évben felvett két forrásban szereplő háztartásfők nevének összevetésénél véleményünk szerint hitelesebb is. Elsőrendű vonatkozásnak találjuk azt, hogy ebből a 66 családnévből 31 olyan, mely az 1556. évi dézsmajegyzékben is szerepelt. így nyugodtan mondhatjuk, hogy Polgár lakosságának több mint 50%-a élte helyben át az 1560-as évek második felének történéseit. Az 1556-ból már ismert és má

c

unnan való beköltözésre utaló családnevekhez sorolhatjuk hozzá az 1572-ben szereplő Borsai, Kun, Perényi, Pesti, Szabolcsi, Szegedi és Székely családneveket. Az 1572. évi defterben, illetve dézsmajegyzékben összeírt Kajdán, Matusa, Pyar, Szima, illetve az Orosz, Rácz és Tóth családnevek korábban utalhattak etnikumra, de közülük az 1570. évi dézsmánál feltűnő Orosz családnév kivételével mindegyiket megtaláljuk a falu XVI. századi népességében. A társadalmi-gazdasági, illetve foglalkozásbeli vonatkozása lehet a Polgáron 1572-ben először szereplő Csapó (gubacsapó?), Kőmártó (kőműves?), Béres, Telekes, illetve Szőlős és Hódos családneveknek. Szentmargitán a defter 100 házat, azaz háztartást, illetve közös háztartást tüntet fel.

142 A feltehetően hibás olvasatú családneveket részben sikerült a falu 1570. és 1574. évi dézsmajegyzékeiből helyesbíteni.

143 A népesség mozgásának vizsgálatánál itt kedvezőtlenebb helyzetben vagyunk mint Polgáron, mert a defter évéből csak 8 juhtartó jobbágy nevét feltüntető báránydézsma-jegyzékünk van és ezekből is csak 3-at találunk meg a defterben. így szinte döntően a falu 1570. és 1574. évi gabonadézsma és báránydézsma jegyzékeire támaszkodhattunk. 17 a defterbe írt jobbágy neve fordul elő mind az 1570. évi. mind az 1574-i dézsmafizetők között, 16-an pedig csak 1570-ben, 5-en pedig csak 1574-ben szerepelnek. Tehát a defter 100 szentmargitai jobbágy nevéből összesítve 3 + 17 + 16 + 5 = 41 az olyan, mely a dézsmafizetők között is feltűnik. A defter így 59 olyan jobbágyot mutat fel, akik a közeli évekből nem ismeretesek. A falu 1570. évi gabona és báránydézsma-jegyzéke viszont 103 jobbágy háztartásfőt közöl, akikből a két évvel későbbi defterben csak 33-mal találkozunk. Ha a defterben és az 1570. illetve 1574. évi dézsmajegyzékekben is többször előforduló ugyanazon családneveket az eltérő keresztnevek mellőzésével egy-egy biztos előfordulásként összegezzük, akkor még további 5 nevet valószínűsíthetünk azonos háztartás jelölésére. így 38-ra emelkedik a három éven belül felvett három összeírásban egyaránt szereplők száma. Ez pedig a defternek is az 1570. évi dézsmajegyzéknek is közel 40%-a. 142 Velics-Kammerer i. m. I. 215-216. 143 Sugár I. i. m. III. Szentmargita gabonadézsmajegyzékei és Szentmargita báránydézsmajegyzékei. 408 pj