Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben
A fiú ágon utolsó Debreceni - ezen a néven IV. László - vagyona a koronára szállt. Garai Miklós nádor 1405. március 8-án rendelte el, hogy a váradi káptalan becsülje meg vagyonának Dózsa nádortól származó részét, mivel Szécsi Miklós, Debreceni Pál Margit nevű leányának fia, Hédervári Imre, édesanyja ugyancsak Pál leánya volt, valamint Domoszlói Demeter, Debreceni István Ilka nevű leányának férje, az őket nőágon illető részüket meg akarják kapni. Ugyanezen a napon kelt másik oklevelével elrendelte, hogy a káptalan Gáborján és Torna biharmegyei birtokokat - mivel azok szerzett birtokok - ossza fel Dózsa nádor leányági leszármazottai és Debreceni László két leánya Zsófia és Katalin között. 22 Debrecent Zsigmond király vette birtokba és mint regia civitas-nak 1405. április 2-án kelt oklevelében adományozta a kőfalépítés jogát és a mezőváros polgárainak (cives, hospites, habitatores et incolae) a budai jogot. 23 A váradi káptalan április 22én jelentette Garai Miklós nádornak, hogy Debreceni László leányainak a binaries szabolcsmegyei birtokokból a leánynegyedet kiadta. Úgy rendelkezett, hogy ők apjuk debreceni kúriáját is birtokolják férjhezmenetelükig (...propriam curiam pretaxati Ladislai in dicta Debrechen habitam dictis nobilibus puellis usque tempus maritacionis earumdem...). 24 De nem sokáig lakhatott Debreceni László özvegye és két leánya a kúriáiban. Zsigmond király ott sókamarát állíttatott fel, 1408. június 17-én Tétényi András sókamarás Debrecenből írt levelet Kisvárdai Mihálynak. 25 Ekkor Debreceni László özvegye a biharmegyei Macson lévő házában lakott és hosszú pereskedésben állott a két Macs - Hosszúmacs és Kismacs vagy Szentgyörgy birtokjoga és az egyházi tizednek az egri vagy a váradi püspökséghez való fizetése miatt. Az adatok szerint leányai is vele voltak. 26 Bizonyosra vehetjük, hogy az 1406-tól a régi kúriában elhelyezett sókamara mellett itt laktak azok az officilisok is, akik a debreceni uradalom igazgatását irányították. 27 véltár II/l. 1404-1406. (Összeáll. Mályusz Elemér, Bp., 1956) 35. a 266. sz. regeszta, és 44. a 345. sz. regeszta. - Jakab István nevű fiának rokonságára, leszármazottaira, lásd Fügedi Erik: A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. Történeti Statisztikai Füzetek (Bp., 1970) 89. és 154. 22 Zsigmond kori oklevéltár II/l. i. m. 443. a 3704. és a 3705. sz. regeszták. 2 3 HBML IV.A. 1021/a. Meo 7. 24 A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zieh et Vásonkeő. I—XII. (Szerk. Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső, Kammerer Ernő, Lukcsics Pál, Pest, Bp. 1871-1931) VI. 357-358. - A váradi káptalan Szécsi Miklós, Hédervári Imre. Domoszlói Demeter feleségeinek járó részeket, Debreceni László testvérének Katalinnak, Ónodi Czudar Benedek feleségének járó részekkel egyszerre adta ki 1405. április 1-én. Magyar Országos Levéltár. Dl. 9105. 25 Zichy-család okmány tára, i. m. V. 548-549. 26 Zoltai Lajos: Macs - hajdan Hosszúmacs - története és temploma. = Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeumának 1912-ik évi működéséről és állapotáról. (Debrecen, 1913) 41-42. - A per a Várdaiakkal, Szentgyörgy földesuraival még 1425-ben is tartott. Ekkor Zsófia már Csaholyi Jánosné, Katalin pedig Telegdi Frankné volt és hatházi házukban laktak. 27 Zsigmond 1406. június 10-én kelt oklevelében rendelkezik Garai Miklós nádornál, hogy a debreceni uradalom officialisai több régóta a városhoz tartozó földeken ne háborgassák tilalommal és zálogolással a debreceni városlakókat. HBML. IVA. 1021/a. Meo. 11. sz. oklevél. C^ 127
