Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben

Amikor Zsigmond más birtokokkal együtt elzálogosította Debrecen városát 1410. június 2-án Baliczki Andrásnak, a zálogba adás nem vonatkozott a só kamara célját szolgáló debreceni curiára.

28 Valószínű, hogy nem kerültek a zálogbirtokos kezére a kúria tartozékai, a már korábban említett Úrrétje, a nagycserei Kuria-rét s azok az erdők, melyeket a városlakók a Hunyadiaktól és a Báthoriaktól adománylevelekkel szereznek meg. Az erdőkre vonatkozhatott Szűcs Istvánnak az a kitétele, hogy a soroltakon kívül „egyebek" is tartoztak a kúriához.

29 1411-ben a debreceni és szatmári királyi sókamarásról tudunk, 1413-ban és a következő' évben Zsigmond tőle kért 8000 forintot kölcsön. 1419-ben Zeleméri László volt a sókamrás.

30 Alig hihető, hogy a sóház-raktár - a földesúri kúriában volt elhelyezve ekkor is. A feltehetően csak egy évig tartó zálogbaadás után a király adománylevele alapján 1411. szeptember 24-én Lazarevics István szerb despotát Debrecen és a debreceni uradalom birtokába beiktatta a váradi káptalan.

31 Természetes, hogy a curiát külön említeni nem kellett. Akkor kellett volna, ha a földesúri kúriára valamilyen okból nem vonatkozott volna az adomány. Az oklevél „...nőve nostre donationis titulo perpetua possidendam..." szól a debreceni uradalomról, mégis lehet, csak zálog birtoklásról volt szó. Hiszen Zsigmond Lazarevics életében Debrecent többször mint „civitas nostra" említi. 1424. november 2-án is, amikor újabb két vásártartási napot engedélyezett.

32 Lazarevics halála után a debreceni uradalom unokaöccse Brankovics György szerb despota birtokába került. 1429-ben már ő erősítette meg Debrecen városának korábbi - a Lazarevics által is adott - szabadalmait.

33 Bizonyos, hogy a földesúri kúriát Lazarevics majd Brankovics birtokolta. Itteni tartózkodásuk során abban laktak, s officiálisaik innen intézték a hatalmas uradalom igazgatását. Hogy ezekben az években, illetve később a XV-XVI. század során hol volt a sóraktár, hol működött a sókamarás, azt pontosítani Zoltai sem tudta.

34 Zsigmond király kétszer is megszállt Debrecenben ezen időszakban. 1412-ben Ulászló lengyel királlyal együtt Kassa felől érkezett s három napi itt tartózkodás után indultak Váradra Szent László sírjához. 1422 nyarán szintén Szent László sírjához zarándokolt s útközben megszállt a városban.

35 Valószínű, hogy a két király illetve utóbb Zsigmond és népes kíséretük a földesúri kúriát vették igénybe. Brankovics debreceni földesuraságával kapcsolatosan a debreceni szájhagyomány örökítette meg azt, hogy kúriája a Cegléd (ma Kossuth) utcának azon a telkén állott, melyre a városi színházat építették. Ezt a vélekedést Szűcs is érdemesnek tartotta megemlíteni, azzal, hogy ha ez igaz lenne, akkor a város és uradalma 28 Zsigmondkori oklevéltár 11/1. i. m. 368. a 7655. sz. regeszta. 29 Szűcs i. m. 1.135. 30 Szűcs i. m. I. 64., 68. 31 Zichy család okmánytára i. m. VI. 146-148. 32 HBML. IV.A. 1021/a. Meo. 17. sz. oklevél. 33 HBML. IV.A. 1021/a. Meo. 18. sz. oklevél. 34 Zoltai Lajos: Debrecen helyrajzi története, L m. 202, kézirati oldal. 35 Szűcs i. m. I. 67-68. 128 ^