Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A helytörténetírás hitelességéért I.

A Szent András templom nyilván hosszabb ideig tartó építésének idejét pontosan nem tudjuk. Imre váradi püspök szentelte fel - legkorábban 2297-ben, legkésőbben 2322-ben. A gótika kiemelkedő hazai szakértője Entz Géza szerint a ránk maradt zászlót tartó bárányos boltozati zárókő és az 1802. évi tűzvész után felvett alaprajz (háromhajós, álszentélykörüljárós, északi sekrestye-kápolnás megoldás) nem utalhat 1311 előttre, hanem egy 2360 utáni építési korszakra. Az első templom zömök nyolcszögletű tornyát meghagyták, és nem később építették, mint a szócikk közli. Az első templom példájára emelték a csengeri templomot 2322 után néhánv évvel. Már az első templomot 2326-ban „kiváló"-nak (insignis) nevezték, főoltára Szent Andrásnak volt állítva. XV. századi adatok szerint voltak Szent István protomártír, Szent László és Szent Katalin mellékoltárok. Az 2564. évi tűzvészben annyira lepusztult, hogy romosán állt 2626-ig. A gyülekezet 25 72-re fejezte be imaterem kialakítását az épebben maradt északi sekrestyekápolna falain, hozzátoldva egy keleti előteret. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem támogatásával két év alatt épült újjá, de a gótikus belsőt nem tudták helyreállítani. Református templomoknak nincs titulusa vagy patrónusa, így nem nevezték Szentháromság templomnak, mint a szócikk írja. A forrás szerint: „...a Szent Háromság egy Istennek tiszteletére fölszenteltetett 1628. év november 28-án." Később Öreg templom, majd a Kistemplom megépítése után lett Nagytemplom. A Verestorony 1640-42 között épült az I. Rákóczi György által adományozott harang részére, mivel azt nem tudták elhelyezni a templom Fehér- vagy Cserepes-tornyában. Az 2322-ben alapított ferences kolostort két változatban találjuk a szócikkben. Az egyikben Debreceni Jakab az alapító, a másikban Dózsafia Jakab szabolcsi ispán. A kettő azonos: a forrás csak „miles Jacobus"-t ír. A családtörténeti kutatás valószínűsíti, hogy Dózsa fiáról, nem a család másik ágából származó Péterfia Jakabról van szó. Károly Róbert hagyta jóvá egy templomrom adományozását kolostor részére. Kápolnájuk patrónája a Boldogságos Szűz volt. A kolostor nem a református Kollégium helyén állt. írott források közlik a pontos helyét, a Csapó utca déli oldalán majdnem szemben a földesúri várkastéllyal. A mai Sas utcát századokon át Barátok közének hívták. Hunyadi János és felesége a szerzetesi fegyelem meglazulása miatt két ízben (1448 és 1466) akarták átadni az obszervánsoknak, de ez nem valósult meg. 2523 után is a magyarországi két rendtartomány közül a mariánusoké, akik visszatértek Szent Ferenc reguláihoz. A polgárok adományából orgonát kaptak 2533-ban. Ebből az évből értesülünk arról, hogy a városban beginaház, is volt. A szerzetesek távozása után a kolostort szegények kórházává, menhelyévé alakították, egybekapcsolva az 1529-ben alapított városi ispotállyal. Emellett állt a Szent Erzsébet kápolna.

6 6 Módy György: Ferencesek és domonkosok Debrecenben a reformáció előtt. = Csokonai Kalendárium 1993. (Szerk. Várhelyi Ilona, Debrecen. 1992) 179-182. - A szócikk irodalmában a ferencesekhez megadott könyv szerzője nem Schelich, hanem Schleich Lajos. 580 fo