Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A helytörténetírás hitelességéért I.
A Szent Miklós kápolna emlékét a XVI. században még Szent Miklós, ma Miklós utca őrzi. Feltehetően a XV. század első felében épült. A város déli része ekkor települt be. 2564-ben adták át elhagyott kegytárgyait, miseruhákat és kevéske pénzét hivatalos megőrzésre. A szócikkben nem találjuk a Mindenszentek kápolnáját. Az 2360-as évek után emelhették. 1523. évi adat a helyét is megadja a mai Csapó utca déli oldalán, átellenben a földesúri kastéllyal a ferences rendház közelében. Ma a telken a Napló szerkesztőségének háza van. Középkori debreceni Szent Anna templomról vagy kápolnáról adatunk nincs. Szájhagyomány szólt róla, ennek azonban alapja lehetett. 2599. évi adat szerint Boldogfalván állt a Szent Joachim és Szent Anna kápolna a váradi út mellett, Debrecen régi városárka közelében. Zoltai szerint közel a telekhez, melyen az 2726-ban visszatelepült ferencesek később rendházat és kápolnát építettek. Ma a városi bíróság épülete áll itt az Iparkamara u. 1. sz. alatt. Nincs messze a Szent Anna utcától. 7 A fentiekben előadottak néhány kivétellel bővebben megtalálhatók a szócikk végén is idézett Debrecen története I. kötet 1693-ig. (Szerk. Szendrey István, Debrecen, 1981.) a 101-104., 107-108., 110-111., 118-122., 125., 131-134. és 138-139. oldalakon. Csak a sorolt tévedések helyesbítésével, kevés és rövid pótlással kapunk hiteles képet Debrecen katolikus múltjáról. A Hosszúpályi története 8 II. fejezetének Történelemi előzmények című részében (21-22. oldal) a III-V. századi történések bemutatásában tévedések vannak. A keleti germán gepidák - nem voltak „harcias, nomád pásztorkodást folytató népek", mint ahogyan a vandálok sem - 269 után jelentek meg a Felső-Tisza, az egyesült Szamos és a Lápos folyók völgyeiben. A szarmaták - tévesen minősíti a könyv az iráni népet „szláv eredetű"-nek - a Tiszántúlon nem akkor telepedtek meg, „Amikor a rómaiak ezt a területet birtokba vették." - utal a szerző a későbbi Dácia tartományra. Ennek szervezése 206-ban történt, a jazigok 50 előtt telepedtek meg. Többszöri szarmata-római háború után Nagy Konstantin császár őket segítve győzött 322-ben a vizigótok ellen. A sánc 330-tól a szarmaták földjét védte a vandálok, vizigótok és gepidák ellen. A gepidák 378 után törték át, és húsz év alatt a Tisza mindkét partján a Körösökig terjeszkedtek. Nem az a fontos, hogy a hunok 433-ban Pannóniát foglalták el, hanem az, hogy 424-ben került át a hun birodalom központja a Köröstől délre eső Tiszántúlra. Hosszúpályi környékén ekkor szarmata-gepida csoportok élhettek. A falu határában lévő földvárat nem lehet „avar korabeli építménynek" tartani. A II. fejezet Árpád-kori része szétszórtan, következetlenül épít a felhasznált adatokra (24-29. oldal). Minden ellentmond az Osváth Pál által átörökített néphagyománynak, hogy a két Pályi pálos rendiek birtoka lett volna. A helynév a birto7 Zoltai i. m. 25-28. 34. 8 Bődi István: Hosszúpályi története (Hosszúpályi. 1998. Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzata. 367 p.) CS 581
