Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

szék (Debrecen, illetve csak XIV. század közepéről való adatok szerint Szentlászlófalva és Mesterfalva néven szereplők) összeépülésének befejeződését a Szent András-templom és bizonyosan egy új plébánia ház (a mai Hatvan u. 1. sz. ház valamikor jóval nagyobb telkének északi részén) építéséhez, a templomtól délre a piactér kialakításához, a földesúri kúria továbbépítéséhez, megerősítéséhez kell kapcsolnunk. E tényezők közül a legjelentősebbnek a Szent András-templom építését kell tartanunk. De mit is tudunk hitelesen a középkori Szent András-templomról? Már Zoltai hangsúlyozta, hogy az 1802. évi nagy tűz után lebontott református templom tulajdonképpen csak külső falaiban utalt az eredeti állapotra.

68 A gótikus templom az 1564 őszén pusztító tűzvész martaléka lett. A XIV. században már álló templomra vonatkozóan lényegében csak egyetlen hiteles adatunk van. Ez egyben a templom első, írott forrásban történt megörökítése. Ránk maradt XXII. János pápa 1326. október 21-én kelt oklevele. Ebből tudjuk meg, hogy korábban - nyilván 1324/1325-ben - Ivánka váradi püspök a pápánál emelt panaszt, mivel domonkos szerzetbeliek a templomot világi hatalom támogatásával erőszakkal elfoglalták. A plébániát illető jogokat gyakorolták és még új védőszentet is adtak a templomnak, Szűz Máriáról elnevezve. A pápa megerősítette, hogy a Szent András egyház mindig plébániatemplom volt. Ivánka elődje Imre püspök építtette és szentelte fel, jövedelme a püspöki asztalt szolgálta. A pápa elrendelte, hogy az esztergomi érsek, a veszprémi és győri püspök helyezzék vissza jogaiba a váradi püspököt.

69 A templomot a domonkosok vissza is adták és a városban való jelenlétükről nincs is több adat. A Szent András-templom építési idejét - egyben az új településközpont kialakítását - hosszú ideig erre az oklevélre alapozták. Imre püspök ugyanis 1297-1317 között állt a váradi egyházmegye élén.

70 Szűcs István örökítette át azt a helyi szájhagyományt, hogy Debreceni Dózsa apja, András comes „... építette volna újólag fel a mostani ref. nagy templom helyén létezett - s a mongol pusztításkor földig lerombolt - szent András apostol tiszteletére nevezett templomot."

71 Bunyitay a fent idézett pápai oklevél alapján Imre váradi püspökben határozza meg a templom építtetőjét, bár a templomot földesúri kegyúri templomnak tartja.

72 Zoltai az 1290-es évekre helyezi az építést. 68 Zoltai Települések i. m. 22. 69 Theiner, Augustinus: Vetera monumenta historica sacram illustrancia... I—II. (Romae, 18591860) 1. 507. 70 Bunyitay i. m. 1.159. 71 Szűcs i. m. I. 53. -A száj hagyományt Balkányi Szabó Lajos: Debrecen helynevei (Debreczen, 1865) c. népszerű füzete közvetítette Szűcshöz. 72 Bunyitay i. m. I. 163-164. Szerinte Imre püspök azért építtethetett Debrecennek templomot, mert bizonyosan ugyanúgy a Kata nemzetségből származott, mint a város földesurai, a Debreceniek. Komáromy András általunk már idézett munkájában meggyőzően bizonyította, hogy, a Debreceni család semmiképpen sem származtatható a Kata nemzetségből. Rophoin felesége viszont Kata nembeli Raphael leánya Katalin volt. - Bunyitay még azt is felvetette, hogy Imre püspököt nem is Váradon, hanem a debreceni Szent András-templomban temették el. 210 C^