Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban
Balogh István és nyomában Sápi Lajos határozottan András comesben látják a tényleges építtetőt - Balogh az első, aki ezt azzal is alátámasztja, hogy Debreceni András névadó szentje patronátussága alá helyezte az új templomot. 73 Előzőleg kifejtett véleményem szerint Debreceni I. András az 1290-es évek derekán feltehetően nem élt, hiszen ekkor a falu egyik részbirtokosa már a fia, Dózsa. Ha az Imre nagyváradi püspök által legkorábban 1297-ben, legkésőbben 1317-ben felszentelt Szent András egyház helyén állott is korábban egy szerényebb templom, nem lehetett annak is a neve Szent András egyháza? E kérdés kapcsán érdemes felvetni Szűcs Istvánnak azt a gondolatát is, hogy Debrecenben és „...Magyarország ezen tiszántúli vidékén..." feltehetően a keresztyénség először „...a keleti egyház szertartásai szerint honosult meg, ... mivel ellenkező esetben a város legelőkelőbb temploma nem fogott volna András apostolnak - görög szentnek - tiszteletére elneveztetni." 74 Jelen tanulmányunkban még érintőlegesen sem foglalkozhatunk a keleti keresztyénség tiszántúli elterjedésének nyomaival, ebben a vonatkozásban amúgy is történt már kezdeményezés. 75 Annyit azonban feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy Dózsa apja András comes és a gótikus Szent András templom építése közötti kapcsolatra ugyanúgy nincs vitathatatlan bizonyíték, mint ahogyan azt sem lehet elvetni, hogy egy korábbi egyháznak ne lehetett volna a titulusa Szent András. Láttuk fentebb, hogy Szűcstől minden kutató Sápi Lajosig döntően két szálon próbálta a templom építési korát meghatározni: először is az Imre püspök által 1297-1317 közötti felszentelés hiteles adatából, másrészt abból a nem teljesen alátámasztott gondolatsorból, ami Dózsa apjának András comes-nek a nevét és a templom titulusát kapcsolta össze. így került be a tudományos köztudatba, hogy az 1564-ben megégett gótikus templomot nagy valószínűség szerint a XIII-XIV. század fordulóján építtette a földesúri család s azt 1317 előtt felszentelték. Legutóbb Entz Géza, hazai gótikus építészetünk legkiválóbb ismerője foglalkozott a Szent András-templom építéstörténetével. 76 Későbbiekben álláspontját és az abból elháríthatatlanul levonandó következtetéseket részletesen ismertetjük. Most csak annyit, hogy Entz hangsúlyozza, hogy a templom kegy urasága a földesúri család fiágon történt kihalásáig (1404) őket illette meg, így - „...az alapítás és építés 73 Balogh Debrecen i. m. 10. - Sápi i. m. 8., 12. 74 Szűcs i. m. 1.137. 75 Mesterházy Károly: Adatok a bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpád-kori Magyarországon. Déri Múzeum Évkönyve 1968. (Szerk. Módy György, Debrecen, 1970) 145-184. - Jegyzékébe felveszi a visegrádi Szent András tiszteletére szentelt bazilita monostort is. Mesterházy hangsúlyozza, hogy nyilván nem lehet minden esetben keleti rítusra következtetni, még ha az egyház titulusa erre is utal. - A Szabolcs vármegyei Árpád-kori megülésű Kenézló' és Lórántháza korábbi neve Lidér - egyházai védőszentje is Szent András volt. Lásd Monumenta Vaticana Hungáriáé, i. m. 1/1. 246., 328., 329., 343., 359. - és Szabolcs vármegye - Magyarország vármegyéi és városai. (Szerk. Borovszky Samu, Bp. 1900.) 336. - Mező András-Németh Péter: SzabolcsSzatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára (Nyíregyháza, 1972) 30-31. 76 Entz Géza 14. jegyzetünkben hivatkozott műve 47-53. f 5 ! 211
