Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Angol utazó-diplomata 1849–50 telén Magyarországon

hiszi az ebből való kigyógyulásnak a módja nem a korábbi csalóka egység. Az összeférhetetlen volt az önkormányzati szabadsággal. Most el kell következzen a birodalmi és a helyi politikai cselekvés közötti tökéletes együttműködés. A két ország törvényes egységén belül Magyarország csaknem szűz területén a köz­munkáknak a birodalmi rendszere kiterjesztése. Élvezzen minden egyes nemzet önkormányzatot, de a legteljesebb összhangban a birodalom egységével. 4 Szolnoktól gőzhajón utazott a Tiszán Csongrádig, majd innen Szegedre. Le­írást ad a várról, a vár körüli településről Palánkáról, az Alsó- és a Felsővárosról. A túlzómagyarosítás szomorú jele Szegeden, hogy a német kereskedők - bár cég­tábláik német nyelvűek - nevüket és foglalkozásuk elnevezését magyarosították, szemben „...a horvátokkal és a szerbekkel és a szlovákok nagy többségével, akik becsületükre legyen mondva, inkább büszkék nemzetiségükre mint sem szégyel­lenék..." Szegeden tárgyalt Ramberg tábornokkal a város polgári és katonai kor­mányzójával, 5 de a Kossuth-párt jó néhány igen intelligens képviselőjével. Paton köszönetet mond figyelmességükért és a tőlük kapott értesülésekért, de nem tud­ták meggyőzni arról, hogy Magyarország és Ausztria katonai és pénzügyi egysé­gének szétszakítása reform volt. Tizenkét évvel ezelőtt előre megjósolta, hogy ilyen „reformoknak" egyetlen gyakorlati következménye az lesz, hogy a dunai fejede­lemségek 6 Oroszország kezére kerülnek. Ez is lett a legelső és kikerülhetetlen eredménye az osztrák birodalom Duna-menti katonai hatalma legyöngülésének. Szegedi magyar vitapartnereinek elismerte Kossuth forradalmi szónoki képessé­geit, de nem ismerte el, hogy pártja igaz hazafiakból és józan gondolkodású ál­lamférfiakból állt. 7 A későbbiekben is látni fogjuk, Paton gondolatrendszerének talán legfontosabb eleme az, hogy Nagy-Britanniának nem lehet érdeke az oszt­rák birodalom gyöngülése, hiszen pozícióit az Al-Dunánál és a Balkánon a ter­jeszkedő orosz hatalom foglalhatja el. Külön fejezetben foglalkozik a Bánáttal. Ezt azzal indokolja, hogy „a Bánát ki­csiben az egész magyar királyság". Nincs ugyanis az országban más rész, mely a népfajok nagyobb keveredését mutatná. A nyelvi magyarosításról itt írja le rend­kívül elítélő véleményét. - „Negyed századdal ezelőtt a német volt az általánosan 4 Paton i. m. 23-27. passim. - Nugent, Laval Nugent és Westmeath grófja (1777-1862) táborszer­nagy, római herceg, az aranygyapjas rend lovagja. Angol-ír származású, 1793-ban lépett az osztrák hadseregbe. 1849-ben hadtestparancsnok, majd a Komárom várát ostromló csapatok fó'parancsnoka. Felesége Riario-Sforza olasz hercegnő. 5 Paton i. m. 36-43. passim. - Ramberg, Georg Heinrich von báró (7-1855) altábornagy, a Mária Terézia rend lovagja. 1849-ben a III. hadseregtest parancsnoka a császári seregben. 6 Paton következetesen a „dunai fejedelemségek" elnevezést használja, Moldvát és Havasal­földet értjük alatta. Az 1828-ban benyomult orosz csapatok 1834-ben vonultak ki. Az ottani 1848/49-es forradalmi megmozdulás elfojtására újból bevonultak és csak 1851 júniusában hagyták el a két fejedelemséget. 7 Paton i. m. 43. 518 ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom